Nem tudta ejtetni a pert az NVIDIA az AI-s szerzői jogi ügyben

Újabb fontos állomásához érkezett az AI-ipar és a kreatív szektor közötti jogi háború: egy amerikai szövetségi bíró elutasította az NVIDIA egyik kulcsfontosságú kérelmét a Nazemian v. NVIDIA ügyben.

A pert még 2024-ben indították írók az AI-chipgyártó ellen, a keresetet pedig azóta többször is bővítették. A felperesek 2026 elején új állításokat és további, szerintük jogsértően felhasznált könyvcímeket is beemeltek az ügybe.

A vita egyik központi eleme az Anna’s Archive nevű „shadow library”, amelyet a felperesek szerint AI-fejlesztési folyamatok során is felhasználhattak.

Az írók azt állítják, hogy az NVIDIA olyan fejlesztői eszközöket és scriptmegoldásokat kínált, amelyek alkalmasak lehettek nagy mennyiségű kalóz tartalom automatikus letöltésére és előfeldolgozására.

A vállalat védekezése nagyrészt a Cox v. Sony Music döntésre épült. A cég szerint a felperesek nem tudták bizonyítani, hogy az AI-eszközöket kifejezetten szerzői jogsértő célokra tervezték volna.

Az NVIDIA arra hivatkozott, hogy a technológia jogi megítélésénél nem az a kérdés, hogy minden felhasználási mód jogszerű-e, hanem az, hogy léteznek-e jelentős legitim felhasználási területei is.

A felperesek szerint azonban itt ennél konkrétabb problémáról van szó.

Állításuk szerint bizonyos scriptmegoldások lényegében automatizált kalóztartalom-letöltést segíthettek elő. Érvelésük szerint ez olyan lenne, mintha egy internetszolgáltató direkt kalózoldalak használatára optimalizált szoftvert mellékelne a szolgáltatásához.

A végzés szerint a felperesek „kellőképpen megalapozták” azt az állítást, hogy az NVIDIA tudhatta: egyes scriptjei közvetlenül hozzájárulhatnak szerzői jogsértésekhez.

Ez azonban még nem jelent vereséget a cég számára.

A döntés mindössze annyit mond ki, hogy az ügy ezen része tovább mehet a bizonyítási szakaszba, ahol részletesebben vizsgálják majd az AI-eszközök és a feltételezett jogsértések kapcsolatát.

Közben az NVIDIA egy fontos ponton mégis nyert: a bíró elutasította a helyettes (vicarious) jogsértésre épülő kereseti részt.

Különösen most, amikor a technológiai cégek és a kreatív szektor közötti konfliktusok gyorsan éleződnek a tréningadatok, a szerzői jogok és az AI-felelősség kérdése körül.