Björk új, nagyléptékű kiállítása nyílt Reykjavíkban

Björk három, személyes hangvételű, nagyléptékű audiovizuális installációval nyitotta meg legújabb kiállítását a The National Gallery of Iceland termeiben Reykjavíkban, May 30 -án. Ahogy korábban fogalmazott: “First you create a universe with sound, then you move into it” – most ezt a világépítést múzeumi térben is megmutatja. A tárlat szíve két hangmű, amelyeket az énekesnő néhai édesanyja emléke ihletett: az Ancestress és a Sorrowful Soil . Mindkettő eredetileg a 2022 -es Fossora albumon jelent meg, most először kapnak színházi léptékű, múzeumi installációt. Az Ancestress a gyász és az újjászületés témáit bontja ki, egy elhagyatott izlandi völgy képeivel társítva; rituális meditációként működik, filmes tájképekkel és feszes, sejtelmes hangszereléssel. A Sorrowful Soil kilencrészes, immerszív kompozícióként szólal meg, 30 különálló hangszórócsatornán keresztül közvetítve a Hamrahlíð Choir hangjait. Az installációt a hangtechnikai vállalat Genelec -kel együtt tervezték, célja pedig, hogy a hang és az építészet organikusan olvadjon össze. A harmadik elem egy vadonatúj film- és hanginstalláció, amely egy készülő Björk-album zenéjéből merít – a lemez címét és megjelenési dátumát továbbra sem jelentették be, de a kiállítás „korai betekintést” ígér az énekesnő következő alkotói fejezetébe, amelyet 2027 -re várnak. Björk közleménye szerint a vizuális anyagokat vele együtt a festő Natalia Kleszczewska és a grafikus Natalie Liu dolgozta ki. „Az én szerepem kreatív igazgatói volt: a dalszerzői hagyományt és az érzelmi pontosságot vittem be a dal formájába. Irányítottam a színpalettákat, a textúrákat és azokat a környezeteket, amelyekben a zene megszólal” – fogalmazott. Kleszczewska számos formát, méretet és festékréteget készített, Liu pedig a CGI-elemek tervezését és felügyeletét végezte, hogy a digitális komponensek természetesen simuljanak Kleszczewska világába, befogadva Björk dramaturgiáját és kreatív irányát. A projekt hét hónapig készült; az alkotók célja „a régi dolgok és a tech” összehangolása volt, hogy „lelkük és jelentésük” legyen: az analóg festészet és a számítógépes programozás mint kétféle kézművesség egymást erősítve élhet egy közös térben. A múzeumban ezzel párhuzamosan a Gallery 4-ben látható a kísérőtárlat, a Metamorphlings is.