Művészek fordulnak el a Kennedy Központtól a névváltoztatás miatt

Komoly hullámokat vetett a washingtoni Kennedy Központ körül kialakult vita, miután az intézmény új nevet kapott: Donald J. Trump és John F. Kennedy Memorial Center for the Performing Arts. A döntés nemcsak politikai, hanem kulturális törésvonalakat is felszínre hozott, és egyre több művész dönt úgy, hogy visszalép a tervezett fellépésektől.

Az első látványos lépést a Cookers jazz együttes tette meg, akik lemondták újévi koncertjüket. A döntés gyorsan dominóhatást indított el: nem sokkal később a Doug Varone and Dancers New York-i tánctársulat is visszalépett, tovább ritkítva az intézmény amúgy is feszült programnaptárát. A lemondások egyértelmű jelzést küldenek arról, hogy a művészeti közösség jelentős része nem kíván azonosulni az új iránnyal.

A háttérben kifejezetten politikai döntéshozatal áll. A névváltoztatást egy Trump által kiválasztott testület hagyta jóvá, miközben az új szabályozás értelmében a kongresszus által delegált tagok nem szavazhattak, és a határozatképességbe sem számítottak bele. Ez a konstrukció lehetővé tette, hogy a döntés ellenállás nélkül átmenjen, ám egyben komoly legitimitási kérdéseket is felvetett.

Az intézmény élére kinevezett Richard Grenell kemény hangnemet ütött meg: nyilvánosan egymillió dolláros perrel fenyegette meg azokat a művészeket, akik visszamondják fellépéseiket. A nyomásgyakorlás ellenére többen kitartottak álláspontjuk mellett. Randy Barrett, aki a közeljövőben még színpadra lép a központban, nyíltan beszélt aggodalmairól, hangsúlyozva, hogy a helyszín politizálása veszélyes irány. Ugyanakkor azt is kiemelte: a zene és a művészet összekötő ereje különösen fontos egy ennyire megosztott időszakban.

A vita nem maradt a falakon belül. Tüntetők jelentek meg a Kennedy Központ előtt, akik szerint az intézmény elveszíti független, nemzeti kulturális szerepét. Joyce Beatty ohioi képviselő jogi lépéseket is kilátásba helyezett, mivel álláspontja szerint egy ilyen horderejű névváltoztatáshoz kongresszusi jóváhagyásra lenne szükség.

A feszültséget tovább növelte, hogy az új vezetés számos tagot lecserélt az igazgatótanácsban. A testület jelenleg 34 elnöki kinevezett és 23 hivatalból tag részvételével működik, ami a kritikusok szerint egyértelműen egyoldalú döntéshozatalt eredményez.

A Kennedy Központ körüli helyzet így jóval túlmutat egy egyszerű névváltoztatáson. A kérdés ma már az, hogy lehet-e – és szabad-e – egy nemzeti kulturális intézményt ilyen mértékben politikai szimbólummá alakítani, miközben művészek és közönség egyaránt keresik a művészet függetlenségének határait.