Brüsszelben sürget megoldást a brit kormány: a Brexit óta egyre nehezebb európai turnéra indulni

Hat évvel azután, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, a brit zeneipar továbbra is a Brexit következményeivel küzd. Ian Murray brit kulturális államtitkár most Brüsszelben sürgetett kézzelfogható előrelépést a zenészek és turnéstábok szabadabb mozgása érdekében. A politikus szerint a brit és az európai zenei élet annyira szorosan összekapcsolódik, hogy a jelenlegi akadályok lebontása mindkét fél érdeke. A probléma azonban évek óta ismert, és az eddigi tárgyalások ellenére továbbra sincs átfogó megállapodás.

Murray a múlt héten a brüsszeli Ancienne Belgique koncertteremben beszélt az európai zenei együttműködés fontosságáról, miután magas rangú uniós tisztviselőkkel, európai parlamenti képviselőkkel és zeneipari szereplőkkel egyeztetett. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a zene munkahelyeket teremt, gazdasági értéket állít elő, és olyan kulturális kapcsolatokat tart fenn, amelyek nem állnak meg az országhatároknál.

A politikus szerint az Egyesült Királyság továbbra is meghatározó szereplője az európai zenei piacnak. A brit zeneipar több mint 200 ezer embernek ad munkát, gazdasági hozzájárulása pedig megközelíti a nyolcmilliárd fontot. Murray úgy fogalmazott, hogy a kontinens sokszínű zenei ökoszisztémájának megőrzése közös európai érdek, ezért a kormány valódi eredményeket szeretne látni a turnézást nehezítő szabályok ügyében.

A kijelentés önmagában nem jelent új megállapodást, és konkrét határidő sem hangzott el arra, mikor változhatnak a jelenlegi előírások. A brüsszeli találkozó mégis fontos politikai jelzés: a brit kormány ismét napirendre helyezte azt a kérdést, amelynek rendezését a zenészszakszervezetek és az iparági érdekképviseletek évek óta sürgetik.

A Brexit óta nemcsak drágább, hanem kockázatosabb is turnézni

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti szabad mozgás 2020 végén megszűnt, a következő év elejétől pedig új szabályok léptek életbe a brit előadók európai munkavállalására. A korábbi rendszerben egy brit zenekar viszonylag egyszerűen szervezhetett több országot érintő turnét. Ma már a fellépések előtt azt is ellenőrizni kell, hogy az egyes tagállamok milyen feltételekkel engedélyezik a rövid távú fizetett munkavégzést.

Fontos különbség, hogy a brit állampolgárok rövid turisztikai utazásai továbbra is sok esetben vízummentesek. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy egy zenész vagy technikus minden uniós országban külön engedély nélkül dolgozhat. A fizetett fellépésekre vonatkozó szabályok országonként eltérhetnek, és a turnézó produkcióknak a vámkezeléssel, a felszerelések szállításával és a fuvarozási előírásokkal is számolniuk kell.

Egy nagy nemzetközi produkciónál ezek a költségek a teljes turnéköltségvetés viszonylag kis részét jelenthetik. Egy néhány fős zenekarnál vagy elektronikus zenei live actnél viszont már a pluszadminisztráció, a szállítás és a technikai személyzet költsége is eldöntheti, hogy egy európai koncertsorozat nyereséges lesz-e.

A Musicians' Union 2024-es felmérése szerint a megkérdezett zenészek 75 százalékának csökkent az európai uniós felkéréseinek száma a Brexit óta. A válaszadók 79 százaléka pedig más piacokon sem tudta pótolni a kieső munkákat. Sokan arról számoltak be, hogy az európai turnézás a megnövekedett költségek miatt már nem jelent gazdaságilag vállalható lehetőséget.

A helyzet súlyosságát a brit kormány saját adatai is alátámasztják. A OneMusic augusztusban részletesen bemutatta azt a kormányzati elemzést, amely szerint a brit előadók 2024-ben 21 százalékkal kevesebb koncertet adtak az Európai Unióban, mint 2019-ben. A visszaesésben a koronavírus-járvány utóhatásai is szerepet játszottak, de a kutatás az új turnézási szabályokat is jelentős akadályként azonosította.

A jelentés becslése szerint a brit előadó-művészeti szektor 2022 és 2024 között 208 millió fontnyi bruttó hozzáadott értéktől esett el, és mintegy 2490 munkahely szűnt meg. Az európai fogadó országok együttes gazdasági veszteségét ennél is nagyobbra, körülbelül 1,04 milliárd fontra becsülték. Ez azért lényeges, mert a brit előadók elmaradó koncertjei nemcsak a zenészeket érintik: a helyi klubok, szervezők, technikusok, szállásadók és más szolgáltatók is bevételtől esnek el.

A parlament már lépéseket sürgetett, most a kormányon a sor

A brit parlament kulturális, média- és sportbizottsága júniusban külön jelentésben foglalkozott a problémával. A OneMusic akkor arról számolt be, hogy a képviselők az Európai Unióval és az egyes tagállamokkal folytatott tárgyalások felgyorsítását sürgették. A bizottság szerint a jelenlegi rendszer különösen a pályakezdő és közepes méretű produkcióknak okoz károkat, amelyek számára a külföldi turnézás a nemzetközi közönségépítés egyik legfontosabb eszköze lenne.

A parlamenti jelentés a rövid távú munkavállalási szabályok egyszerűsítése mellett a vámkezelés és a turnébuszokra vonatkozó fuvarozási korlátozások enyhítését is javasolta. Felmerült az európai kulturális támogatási programokhoz való szorosabb kapcsolódás lehetősége is, amely új finanszírozási forrásokat nyithatna meg a brit előadók számára.

A bizottsági meghallgatásokon Kate Nash énekesnő konkrét példával érzékeltette a problémát. Elmondása szerint egy korábbi európai turnéja még megbízható bevételt hozott, legutóbbi koncertkörútja azonban több mint 25 ezer fontos veszteséggel zárult. A példa azt mutatja, hogy a fellépések iránti kereslet önmagában már nem garantálja egy turné pénzügyi sikerét.

A brit Munkáspárt vezette kormány márciusban teljes elkötelezettséget ígért a turnézási akadályok lebontása mellett. A mostani brüsszeli felszólalás ezt az álláspontot erősítette meg, de a zenészszakma számára a döntő kérdés továbbra is az, hogy a politikai szándék mikor eredményez tényleges szabályváltozásokat.

Murray a találkozón a brit kormány Music Plan programjára is hivatkozott, amelynek célja a zenei oktatáshoz és a szakmai lehetőségekhez való hozzáférés javítása. Ez azonban csak az egyik része a problémának. Hiába kapnak több támogatást a feltörekvő előadók, ha később a nemzetközi turnézás adminisztratív és pénzügyi terhei akadályozzák őket abban, hogy közönséget építsenek Európában.

A legnagyobb előadók rekordbevételei elfedik a kisebbek gondjait

A brit zeneipar helyzetét különösen ellentmondásossá teszi, hogy a legnagyobb koncertprodukciók továbbra is rendkívül magas bevételeket érnek el. A stadionturnék és a nagyszabású fesztiválok sikeréből azonban nem következik, hogy az egész szektor jól működik. A kisebb klubokban fellépő zenészek és a feltörekvő produkciók egészen más pénzügyi feltételekkel dolgoznak.

A UK Music friss iparági elemzése szerint a zenei szektor növekedési üteme 2023-hoz képest több mint a felére lassult. A szervezet arra figyelmeztetett, hogy a legnagyobb előadók rekordbevételei mellett egyre több kisebb szereplőnek okoz gondot a működés fenntartása. A Brexit miatti turnékorlátozások ezt a különbséget tovább növelhetik, mivel az európai fellépések sok előadó számára fontos bevételi és fejlődési lehetőséget jelentettek.

A brit zeneipar közben saját támogatási programokkal is próbálja enyhíteni a nehézségeket. A OneMusic augusztus végén írt a UK Artist Touring Fund második pályázati köréről, amelyben már 300 ezer fontot osztanak szét kisebb és közepes turnék támogatására. Az előadók legfeljebb 8 ezer fontot, illetve az elszámolható költségeik meghatározott részét igényelhetik.

A program egyik fontos sajátossága, hogy a nagy aréna- és stadionkoncertek jegybevételéből származó önkéntes hozzájárulások segítik a kisebb előadókat. A kezdeményezéshez többek között Harry Styles, Ed Sheeran, a Radiohead és a Foo Fighters koncertjei is kapcsolódnak. A támogatási rendszer azonban elsősorban a költségek egy részét tudja átvállalni, a nemzetközi turnézást nehezítő jogi és adminisztratív szabályokat nem változtatja meg.

A probléma az elektronikus zenei színtéren is érzékelhető. Egy brit DJ számára egyetlen európai fellépés megszervezése viszonylag egyszerű lehet, ha a helyszín biztosítja a technikai felszerelést, és nincs szükség nagyobb stábra. Egy több zenészből, technikusból és saját látványtechnikából álló live act esetében azonban már jóval összetettebb a helyzet. A felszerelések határokon át történő szállítása, a munkavállalási feltételek és az eltérő nemzeti előírások mind növelhetik a költségeket.

A brüsszeli rendezvény kulturális programja is a brit és az európai zeneipar kapcsolatát hangsúlyozta. Az Ancienne Belgique színpadán Benjamin Diamond francia énekes-dalszerző, a brit Venus Grrrls és a skót The Snuts is fellépett. A program azt a célt szolgálta, hogy a politikai tárgyalások mellett a zenészek közötti együttműködés jelentőségére is felhívja a figyelmet.

Tíz évvel a Brexit-népszavazás után még mindig nincs átfogó megoldás

Az Egyesült Királyság 2016 júniusában szavazott az Európai Unióból való kilépésről, a tényleges távozásra pedig 2020 januárjában került sor. A népszavazás tizedik évfordulóján a brit zeneipar továbbra is az egyik olyan terület, ahol a kilépés gyakorlati következményei különösen látványosan jelentkeznek.

Ian Murray mostani brüsszeli felszólalása azt mutatja, hogy a brit kormány továbbra is napirenden tartja az ügyet, és az európai intézményekkel közösen keres megoldást. A tárgyalások eddigi eredményei azonban korlátozottak, miközben az iparági adatok szerint a kisebb előadók lehetőségei már jelentősen beszűkültek.

A következő időszakban az lesz a döntő, sikerül-e olyan gyakorlati megállapodásokat kötni, amelyek egyszerűsítik a rövid távú munkavállalást, a felszerelések szállítását és a több országot érintő turnék szervezését. Ezek nélkül a politikai nyilatkozatok önmagukban nem sokat változtatnak a zenészek mindennapjain.

A brit és az európai zeneipar közös érdeke egyértelmű: minél több előadó tudjon fellépni a kontinens különböző országaiban. A kérdés most az, hogy a Brexit óta eltelt évek után a két fél képes-e ezt a felismerést olyan megállapodássá alakítani, amely a kisebb klubturnék számára is érezhető változást hoz.

Kapcsolódó cikkek