Budakid húsz év után saját hangját definiálja újra a Dreams Stretched Beyond albumon

Több mint húsz év zeneszerzés és ezer fellépés után Budakid számára már nem az a kérdés, hogyan illeszkedjen a progresszív elektronikus zene aktuális irányaihoz, hanem az, hogyan maradjon felismerhetően önmaga egy folyamatosan változó közegben. Legutóbbi albuma, a Dreams Stretched Beyond ebből a szempontból nem egyszerűen újabb állomás a katalógusában: egy hosszabb alkotói folyamat lezárása és egyben annak kijelölése, merre szeretne továbbhaladni saját kiadója, a Flores körül.

Budakid pályája több mint két évtized alatt fokozatosan épült fel, zenéi pedig olyan előadókhoz kötődő kiadóknál találtak otthonra, mint Sasha, Solomun, Max Cooper vagy Guy J. Produkcióit Adriatique, Hernán Cattáneo, Bonobo és Dixon is támogatta, miközben DJ-ként a Tomorrowlandtől az Amsterdam Dance Eventen és a Sónaron át a berlini Watergate-ig és az amszterdami Paradisóig számos meghatározó helyszínen és fesztiválon megfordult.

A hosszú pálya ellenére a nagylemez formátuma sokáig elkerülte. Budakid elmondása szerint korábban többször is nekifutott egy albumnak, ám a folyamat rendszerint ugyanazon a ponton tört meg: amikor az anyag nagyjából nyolcvan százalékban elkészült, elvesztette az egységes lemezbe vetett hitét, a számok pedig végül különálló megjelenésekként kerültek a közönség elé.

A Dreams Stretched Beyond esetében azonban megváltozott ez az érzés. Két évtized után először úgy érezte, hogy valóban elérkezett egy „albumidőszak”, amikor nem néhány egymástól független klubtrackben, hanem egy hosszabb ívben érdemes gondolkodnia. Ebben a közönség visszajelzései is szerepet játszottak: érzékelése szerint azok, akik hosszabb ideje követik a munkáját, szintén egy teljesebb, több oldalát megmutató anyagra vártak.

Az album megszületését egy 2024-es alkotói visszavonulás előzte meg. Budakid az osztrák Alpok csendjében töltött időszak után tért vissza új elképzelésekkel, és ekkor indította el saját független kiadóját, a Florest. A döntés mögött nem egyszerűen az önálló megjelentetés lehetősége állt: olyan kreatív környezetet akart létrehozni, ahol a zenei döntéseket nem az aktuális trendek, hanem az alkotói integritás határozza meg.

A Flores ezért Budakid saját, erősen DIY-szemléletű munkáin túl olyan zenéknek is helyet ad, amelyek személyesen közel állnak hozzá. A Dreams Stretched Beyond ebben a környezetben különösen fontos kiadvány, hiszen egyszerre mutatja meg a kiadó esztétikai irányát és azt, hogyan változott maga a Budakid-projekt.

Ennek egyik legfeltűnőbb jele az emberi hang megjelenése. Budakid sokáig szigorúan instrumentális elektronikus projektként tekintett saját munkájára, az elmúlt években azonban egyre többet kísérletezett vokálokkal. Az új albumon már nem külső énekesek mögé helyezte ezt az érdeklődést: több vokált maga énekelt fel, miközben basszusgitáron is játszott, és a produkció egészét saját kezében tartotta.

Ez a munkamódszer az album személyességét is meghatározza. A vokál és az élő hangszer használata nem pusztán újabb rétegként került a megszokott elektronikus struktúrákra, hanem annak a folyamatnak a részeként, amelyben Budakid újra megpróbálta meghatározni, mit jelent számára a saját művészneve és zenei identitása. A lemez ezért egyszerre tekint vissza az elmúlt húsz évre és próbál elszakadni annak bizonyos korlátaitól.

Mindez nem jelenti azt, hogy Budakid hátat fordított volna a kluboknak. A Dreams Stretched Beyond továbbra is abból a progresszív elektronikus zenei gondolkodásból indul ki, amelyben hosszú pályája felépült, de a funkcionalitást ezúttal dalformákkal, saját vokálokkal, organikusabb elemekkel és kevésbé kiszámítható szerkezetekkel kapcsolja össze. A cél olyan anyag létrehozása volt, amely egy fesztiválon vagy klubban is működik, de nem kizárólag a tánctér logikája szerint létezik.

Budakid számára ez azért is lényeges, mert saját megfogalmazása szerint az elektronikus zenéből az utóbbi időben valamennyire eltűnt az az emberi, természetes tónus, amelyhez ő továbbra is ragaszkodik. A Flores és a Dreams Stretched Beyond erre ad személyes választ: nem új műfaji címkét keres, hanem nagyobb szabadságot ugyanazon alkotói identitáson belül.

A lemez így húsz év után nem klasszikus pályaösszegzésként működik. Sokkal inkább annak dokumentuma, hogy egy több mint ezer fellépésen és számtalan kiadványon keresztül felépített projekt hogyan képes úgy újradefiniálni önmagát, hogy közben ne veszítse el saját karakterét. A Dreams Stretched Beyond ebben az értelemben egyszerre lezárás és kezdőpont: annak a Budakidnak a lenyomata, aki már pontosan ismeri a múltját, de nem akar annak keretei között maradni.