Magyarázatot kér a CRB a vitatott amerikai mechanikai jogdíjakról

Nem kapott automatikus zöld utat az amerikai zeneipar következő ötéves mechanikai jogdíjmegállapodása. A Copyright Royalty Board bírái további információkat kértek a Phonorecords V javasolt egyezségéről, miután több résztvevő és külső hozzászóló is kifogásolta annak egyes elemeit. A testület előtt futó eljárás a 2028 és 2032 közötti időszakra határozná meg többek között a fizikai hanghordozók, az állandó digitális letöltések, a csengőhangok és a zenei csomagok mechanikai jogdíjait. 

A vitatott megállapodást június 29-én terjesztették a testület elé. A kezdeményezők között ott van a három major lemezkiadó, az A2IM és a Music Artists Coalition, valamint a szerzői-jogtulajdonosi oldalon az NMPA és az NSAI. A CRB nyilvántartása szerint az ügy ugyanakkor továbbra is nyitott, résztvevőként pedig többek között a Songwriters Guild of America, a Word Collections, George Johnson és az Eight Mile Music Companies is szerepel benne. 

A vita középpontjában a fizikai kiadványok és állandó letöltések úgynevezett alapdíja áll. 2026-ban a hatályos minimum 13,1 cent dalonként, vagy 2,52 cent minden megkezdett játékperc után – a kettő közül a magasabb összeg fizetendő. A jelenlegi szabályozás ezt évente a CPI-U fogyasztói árindex változásához igazítja, miközben a számítás mögötti kiindulópont 12 cent. A Phonorecords V ellenzői szerint az új megállapodás megfogalmazása ezt a 12 centet olyan módon vinné tovább, amely nem megfelelően tükrözi az időközben bekövetkezett inflációt. 

Éppen ezért a CRB most számszerű magyarázatot kér. A bírák többek között azt akarják tudni, hogy valóban 12 centes alapdíjat tartalmaz-e a javaslat, miért nem követné ez a minimum a CPI-U változását, és hogyan alakulna a tarifa, ha a 2021-es és 2022-es inflációt teljes egészében figyelembe vennék. Az Order 10 kérdései arra is kitérnek, miért lenne közgazdaságilag indokolható ezeknek az inflációs növekményeknek a kihagyása. Az egyik kérdés konkrétan arra vár választ, miért nem 13,7 centből indul a számítás. 

A csengőhangok külön vitapontot jelentenek. A jelenlegi szabály szerint ezek után 24 cent mechanikai jogdíj jár dalonként, és ez az összeg nem része a fizikai kiadványoknál alkalmazott éves inflációs korrekciónak. Az Eight Mile Music Companies és más kritikusok szerint indokolatlan ilyen hosszú időre változatlanul hagyni ezt a tarifát. A CRB ezért erre a területre is külön rákérdez, mielőtt döntene az egyezség elfogadásáról. 

A kifogások azonban nem kizárólag a számokról szólnak. A Society of Composers & Lyricists augusztus 10-én külön beadványban támadta meg a javaslatot, és az egyezséget létrehozó szereplők érdekeinek esetleges ütközését is felvetette. Ugyanezen a napon az Eight Mile Music Companies hivatalos ellenkérelmet nyújtott be. A CRB nyilvántartásában mindkét dokumentum a Phonorecords V eljárás része. 

Az ügy azért különösen érzékeny, mert egy magánfelek között kialkudott megállapodásból végül olyan törvényi tarifa lehet, amely olyan szerzőkre és jogtulajdonosokra is vonatkozik, akik nem voltak részesei az egyezségnek. A bíráknak ezért azt is mérlegelniük kell, hogy a benyújtott konstrukció megfelelő alapot biztosít-e a kötelező jogdíjak meghatározására. A mostani kérdéssor nem jelenti azt, hogy a CRB elutasította a Phonorecords V megállapodását; azt jelzi, hogy a testület a jelenlegi iratanyag alapján további indoklást tart szükségesnek. 

A következő lépés így a megállapodást támogató feleké. A válaszaikból derülhet ki, hogy a 12 centes kiindulópont, az infláció kezelése és a változatlan csengőhang-tarifa kiállja-e a CRB vizsgálatát, vagy a 2028–2032-es időszak mechanikai jogdíjaihoz még módosítani kell a tervezeten. A Phonorecords V eljárása jelenleg továbbra is nyitott.