Vissza a lényeghez: retró szemléletű digitális kamerák hódítanak

A kortárs fotózás világában csendes, de annál határozottabb fordulat érzékelhető. A hangsúly egyre kevésbé a specifikációkon van, és egyre inkább azon, hogy maga a fotózás újra élvezetes, felszabadult élménnyé váljon. Ebbe az irányba mutat a Camp Snap Pro és a Flashback One35 V2 is: két digitális kamera, amelyek tudatosan a múlt egyszerűségéhez nyúlnak vissza.

A Camp Snap Pro szinte demonstratív módon fordít hátat a modern fényképezőgépek világának. Nincs kijelző, nincs menürendszer, nincs alkalmazás, csak egy exponálógomb és a pillanat. A fotók visszanézése későbbre marad, akárcsak az analóg korszakban. Külsőre retró, kézbe véve inkább játékos, könnyű, kissé műanyag hatású eszköz, amely nem akar többnek látszani annál, ami. A 16 megapixeles szenzor azonban meglepően tiszta nappali képeket készít, a valódi xenon vaku pedig kifejezetten karakteres, erős villanással dolgozifogja össze az esti felvételeket. A Camp Snap Pro nem dramatizálja túl a fotózást: egyszerűsége épp ebben rejti az erejét.

A Flashback One35 V2 egészen más irányból közelít. Ez a kamera nemcsak lemond a kijelzőről, hanem szertartássá teszi a fotózást. A képek „előhívása”, a film előretekerésének imitációja mind azt az érzést erősíti, hogy minden exponálás döntés. A V2-es verzió már határozottabb, masszívabb darab, vastagabb házzal és nagyobb súllyal, ami stabil, magabiztos érzetet ad használat közben. A fix fókuszú lencse és a 27 képes korlát tudatos lassításra kényszerít: itt nincs végtelen sorozatlövés, minden képnek tétje van.

A két kamera filozófiája jól kirajzolódik az összehasonlításban. A Camp Snap Pro az azonnali, könnyed élményt kínálja, gyors reakcióval és tisztább, digitálisabb képi világgal. A Flashback One35 V2 ezzel szemben a nosztalgiát helyezi előtérbe, lágyabb, lo-fi hangulatú fotókkal, ahol a hibák nem zavaróak, hanem a karakter részévé válnak. Az anyaghasználatban is eltérés mutatkozik: a Flashback robusztusabb, míg a Camp Snap inkább hordozható és könnyed.

Mindkét eszköz ugyanarra a kérdésre ad választ, csak más nyelven: hogyan lehet újra örömforrás a fotózás egy túldigitalizált korban. Nem akarnak mindent tudni, nem versenyeznek a csúcskategóriával. Ehelyett lassítanak, szűkítenek és fókuszálnak. És éppen ettől válnak relevánssá azok számára, akik nem tökéletes képeket, hanem valódi élményeket keresnek.