Egyhangú támogatást kapott az amerikai jegybotok elleni törvényjavaslat

Újabb fontos állomáshoz érkezett az Egyesült Államok jegypiacának szabályozása. A képviselőház Energy and Commerce Committee-je szeptember 16-án egyhangú, 36–0-s szavazással továbbította a MAIN Event Ticketing Actet a teljes Képviselőház elé. A H.R. 2713 jelű, kétpárti javaslatot Diana Harshbarger republikánus képviselő terjesztette elő, eredeti demokrata társelőterjesztője Troy Carter. Házszintű szavazási időpontot egyelőre nem jelentettek be. 

A teljes nevén Mitigating Automated Internet Networks for Event Ticketing Act a 2016-os Better Online Ticket Sales, vagyis BOTS Act szabályait erősítené meg. A cél elsősorban azoknak a módszereknek a visszaszorítása, amelyekkel professzionális jegyüzérek és más szereplők technológiai eszközökkel kerülik meg a vásárlási limiteket, majd a megszerzett jegyeket a másodlagos piacon értékesítik tovább. 

A tervezet ugyanakkor nemcsak a vásárlókra és a botok üzemeltetőire róna kötelezettségeket. Az online értékesítést saját rendszerükben működtető jegykibocsátóknak hozzáférés-ellenőrzési és egyéb technológiai védelmet kellene fenntartaniuk a nyilvánosan meghirdetett vásárlási limitek betartatására. Emellett adminisztratív, technikai és fizikai biztonsági intézkedéseket is működtetniük kellene, felügyelve az érintett külső szolgáltatókat. 

Ha egy jegykibocsátó bizonyíthatóan tudomást szerezne a rendszer megkerüléséről, legfeljebb 30 napon belül jelentenie kellene az esetet a Federal Trade Commissionnek, majd észszerű lépéseket kellene tennie a kijátszott védelem javítására. Az FTC-nek külön fogyasztói bejelentési felületet is létre kellene hoznia, és az információkat adott esetben megoszthatná az állami főügyészekkel. 

A pénzügyi következmények is lényegesen súlyosabbá válhatnak. A jelenlegi bizottsági szöveg alapján legalább napi 10 ezer dolláros polgári bírság járhat minden olyan nap után, amikor egy jogsértés fennáll, emellett legalább 1000 dollár szabható ki jogsértésenként. Szándékos jogsértésnél további, minimum 10 ezer dolláros tétel is megjelenne. 

A vita egyik legérdekesebb része azonban az, hogy pontosan mi számít majd „circumventionnek”, vagyis megkerülésnek. A törvénytervezet ide sorolja egy hozzáférés-ellenőrzési rendszer, biztonsági intézkedés vagy más technológiai kontroll elkerülését, megkerülését, eltávolítását, deaktiválását vagy működésének akadályozását. 

Itt jelenik meg a primer és másodlagos jegypiac közötti régi konfliktus. A Coalition for Ticket Fairness támogatja a botok és a csalások elleni szigorúbb fellépést, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy jegyértékesítő saját felhasználási szabályai ne váljanak automatikusan a szövetségi jogérvényesítés alapjává. A szervezet értelmezése szerint egy privát vásárlási szabály megszegése önmagában nem feltétlenül jelentene BOTS Act-sértést: ehhez az azt kikényszerítő technológiai védelem megkerülése is szükséges lehet. A végső jogértelmezést azonban a mostani szöveg nem rendezi minden helyzetre egyértelműen. 

A kérdés azért különösen aktuális, mert a Live Nation támogatja a MAIN Event Ticketing Actet, miközben a vállalat és a Ticketmaster ellen az FTC és hét amerikai állam külön eljárást indított. A hatóságok abban az ügyben többek között azt állítják, hogy egyes brókerek a meghirdetett vásárlási korlátokat meghaladó mennyiségű jegyhez jutottak, amelyek közül később jegyek kerültek vissza a másodlagos piacra. A Live Nation és a Ticketmaster vitatja a hatóság állításait, az ügy pedig jelenleg is folyamatban van. 

A BOTS Act hatókörét egy másik folyamatban lévő ügy is teszteli. Az FTC a Key Investment Group és kapcsolódó jegykereskedők ellen azt állítja, hogy több ezer Ticketmaster-fiókkal, különböző fizetési adatokkal, proxy IP-címekkel és más módszerekkel kerülték meg a vásárlási korlátozásokat. Egy marylandi szövetségi bíró 2026 áprilisában elutasította az ügy megszüntetésére irányuló kérelmet, és úgy értelmezte, hogy a BOTS Act nem kizárólag automatizált botokra alkalmazható. Ez nem döntötte el magát a pert vagy a jogsértés kérdését. 

A MAIN Event Ticketing Actnek ráadásul már van szenátusi párja. A Marsha Blackburn republikánus és Ben Ray Luján demokrata szenátor által benyújtott S. 196 2025-ben átjutott a Senate Commerce Committee-n, de a teljes Szenátus még nem szavazott róla. Ahhoz, hogy a szabályozásból törvény legyen, a két kamarának azonos szöveget kell elfogadnia, majd azt az elnök elé kell küldeni. 

A szeptember 16-i 36–0-s eredmény ezért még nem a folyamat vége, de azt mutatja, hogy a jegybotok elleni szigorítás jelenlegi változata pártokon átívelő támogatást kapott a bizottságban. A következő fontos lépés a teljes Képviselőház szavazása lesz – és az is, hogy a végleges szöveg pontosan hol húzza meg a határt a technológiai védelem illegális kijátszása és egy jegyplatform saját vásárlási szabályainak megsértése között.