Jogi lépéseket tesz a Free The Night az északír engedélyezési rendszer fenntartása ellen

Az éjszakai életért és kulturális terekért kampányoló Free The Night szervezet megkezdte a jogi eljárás első szakaszátaz Észak-Írországi Közösségek Miniszterének döntésével szemben. A lépés közvetlen előzménye a Stirling-felülvizsgálat, amely 2024 augusztusában készült el, mintegy félmillió font közpénzből, és átfogó, pártatlan elemzést adott az alkoholárusításra jogosító engedélyezési rendszer működéséről.

A felülvizsgálat gazdasági, társadalmi, közegészségügyi, fogyasztói és biztonsági szempontok mentén értékelte a jelenlegi szabályozást, és 26 konkrét területen javasolt jogszabályi reformot. Ezek célja az volt, hogy korszerűbb, igazságosabb és versenyképesebb keretet teremtsenek a kocsmák, bárok, klubok, pop-up események és fesztiválok számára. A minisztérium azonban novemberben elutasította a jelentés több kulcsfontosságú ajánlását, köztük az egyik legvitatottabbat.

A kritika középpontjában az úgynevezett „surrender principle” áll, amely mesterségesen korlátozza az engedélyezett helyek számát Észak-Írországban. A szabály értelmében új helyszín csak akkor nyithat, ha előtte megszerez egy másik, bezáró vállalkozás engedélyét. A Free The Night és más érintettek szerint ez elavult és aránytalan, különösen a független és közösségi tulajdonú terek számára, miközben a tőkeerős szereplőknek kedvez. A Stirling-felülvizsgálat a szabály eltörlését javasolta, ezt azonban a kormányzat nem fogadta el.

A szervezet most előzetes kereseti protokoll levelet nyújtott be a Közösségek Minisztériumának és Gordon Lyons miniszternek, ami a bírósági eljárás első hivatalos lépése. A Free The Night szerint a döntéshozatali folyamat súlyos hiányosságokat mutatott. Állításuk szerint a minisztérium aránytalan súlyt adott egy harmadik fél – különösen a Hospitality Ulster – által benyújtott, a felülvizsgálatban nem szereplő bizonyítékoknak, miközben figyelmen kívül hagyta a független jelentés megállapításait.

„Ez valódi lehetőség volt az éjszakai élet átalakítására Észak-Írországban, és ezt elpazarolták” – fogalmazott Holly Lester, a Free The Night társalapítója. „Független felülvizsgálatot rendeltek el, hatalmas közpénzt költöttek rá, majd a miniszter végül úgy döntött, hogy fenntartja a status quót.” Lester szerint a döntés messzemenő következményekkeljár: hatással van arra, hány klub és helyszín működhet, életképesek-e a pop-upok és fesztiválok, sőt még arra is, mennyi egy korsó sör ára. „A kreatívok és vállalkozók tömegesen hagyják el a régiót, a lehetőségek szűkülnek, a tehetség elszivárog.”

A Free The Night álláspontja szerint a jelenlegi engedélyezési törvények alapvetően versenyképtelenek, és hátrányosan érintik a független művészeket, sörfőzdéket és üzlettulajdonosokat. További kifogás, hogy a jogszabályok gazdasági hatásairól nem történt megfelelő egyeztetés az Észak-Írországi Gazdasági Minisztériummal, még a kormány saját költségbecslései kapcsán sem.

„A jelenlegi rendszer nem igazságos” – mondta Boyd Sleator, a szervezet másik társalapítója. „Ha új helyet vagy kulturális teret akarsz nyitni, előbb meg kell vásárolnod egy meglévő engedélyt, ami több százezer fontba kerülhet, és még ez sem garantál semmit.” Sleator szerint a folyamat messze nem „egy be, egy ki”: az új belépőknek hosszú, költséges és kiszámíthatatlan akadálypályán kell végigmenniük, miközben a piacon lévő szereplőknek megvan az idejük és az ösztönzésük arra, hogy blokkolják a versenyt.

Amennyiben a Free The Night jogi lépése sikerrel jár, az ügy megsemmisítheti a kormány döntését, és újra napirendre kerülhet az engedélyezési rendszer átfogó reformja. A tét nem csupán jogi kérdés: Észak-Írország éjszakai életének, kulturális sokszínűségének és gazdasági vonzerejének jövője is ezen a döntésen múlik.