Fedde Le Grand: Ha valami slágeressé válik, kommersz tömegzene lesz belőle

Immáron jó pár éve annak, hogy a house zene egyik koronázatlan királya, Fedde Le Grand Ausztráliába látogatott, most azonban visszatért, hogy behozza a lemaradását. A holland lemezlovas a szilvesztert ugyanis egyszerre két helyen is megünnepli. Adelaide-ben a Summadayz fesztiválon, majd pedig a Knife Party és a Chemical Brothers oldalán a Sydney Bondi Beach-en a Shore Thing fesztiválon.

12 hónap megállás nélküli turné végére tesz pontot ezekkel a fellépésekkel Fedde, miközben hamarosan érkezik az új albuma is. „Egy albumon szerintem mindig kicsit el lehet térni az eddig megszokottaktól.” mondta. „Nagyjából a munkálatok felénél járok. Remélhetőleg január-február környékén sikerül befejeznem. Nagyon izgatott vagyok a fogadtatását illetően, ugyanis valami egészen újat sikerült összehoznunk, olyasmit, ami ritkaság számba megy manapság.” „Minden stílusra jellemző, hogy ha valami kinövi magát és egyre slágeresebbé válik, kommersz tömegzene lesz belőle.” Mindezt meg is indokolta. „Ha valaki sikeres valamiben, fél bármi újba, valami egészen másba vágni. Leragadnak annál, ami már bevált, ami működik. Egyszer aztán eljön az a pont, amikor a változás már elkerülhetetlenné válik. Ilyenkor az embernek fel kell állnia és valami egészen másba kell fognia, mint amit addig csinált. Az én esetem is ugyanilyen.” A több éves amerikai turnéjának, a New York-i Sensation-ön történő debütálásának, a Las Vegas-i bulijainak, valamint az olyan fesztiváloknak köszönhetően, mint a Nocturnal Wonderland, Fedde Le Grand presztízse jócskán megugrott az USA-ban. „Van, hogy egy szimpla keddi napon is 2000-3000 ember bulizik előtted” mesélte. „Már jó néhány éve turnézok az USA-ban, de az igazi őrület csak az utolsó két évben alakult ki. Az igazat megvallva teljesen más, mint Európában, ugyanis amit képviselek, itt sokak számára egészen új dolog és ez iszonyúan felvillanyoz.” „Európában egyszerűen már szinte a kultúra része, és már nem annyira pörgős, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. A holland közönség például el is van kényeztetve egy kicsit. Mindig sopánkodnak valamin. ’Jó, jó, ütős, buli volt, DE egy kicsit…’ Mindig ott van az a „DE”. Amióta zenélek, egyre nehezebb hatni az emberekre. Amerikában viszont teljesen úgy érzem, mintha visszarepültem volna a kilencvenes évekbe. A partiarcok bizarr ruhákban, partirudakkal nyomják, meg minden. Hihetetlenül pozitív egy élmény.”