Az IFPI újabb harcra készül a streaming manipuláció ellen

A zeneiparban ismét reflektorfénybe került egy globális szintű fellépés a streaming manipuláció ellen, melyet a Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetsége (IFPI) készül koordinálni. A szervezet az elmúlt években több országban, például Németországban, Kanadában és Brazíliában már jelentős sikereket ért el: több millió hamis lejátszást és az ezekből származó jogtalan bevételeket sikerült visszaszorítani. Ennek ellenére a probléma nem szűnt meg – a becslések szerint évente akár 2 milliárd dolláros kárt is okozhat a zeneiparnak.

Az IFPI most egy újabb, globális offenzívára készül, ám a terv nem talál egyöntetű támogatásra. A nagy zenei kiadók és olyan platformok, mint a Spotify, eddig nem mutatták a várt elkötelezettséget. A háttérben az húzódhat meg, hogy üzleti érdekeik nem feltétlenül esnek egybe a szigorúbb szabályozásokkal és átláthatósággal. Ez különösen érzékeny terület, hiszen a streaming piac egyik fő mozgatórugója a volumen és az adatok manipulációja akár a toplisták, akár a bevételek szempontjából.

A manipuláció valódi arca gyakran rejtve marad. A nagy kiadók és streaming szolgáltatók jellemzően nem szívesen tárják fel a belső folyamataikat. Egy friss esetben például Drake nyilvánosan megkérdőjelezte a Universal Music Group és a Spotify hitelességét, miután állítólag hamis lejátszásokkal manipulálták Kendrick Lamar egyik dalának eredményeit. Bár a Spotify gyorsan cáfolta a vádakat, Drake jogi csapata már vizsgálatot indított az ügyben.

Kérdés, hogy az IFPI hosszú távon képes lesz-e fenntartani ezt a harcot, főként, hogy a nagy kiadók költségcsökkentései a szervezet finanszírozását is veszélyeztetik. A jövőben egyre inkább előfordulhat, hogy országonként saját szervezetek, mint például az Egyesült Államokban az RIAA, veszik át a kezdeményezést. Ezek a helyi szövetségek erősebb piaci jelenléttel és rugalmasabb működéssel talán hatékonyabban léphetnek fel a visszaélések ellen, mint a globális szinten működő IFPI.

A streaming manipuláció elleni harc tehát nemcsak technológiai, hanem politikai és gazdasági csatatér is, ahol az iparági érdekek gyakran ütköznek a tisztességes verseny elveivel.