Ibizán könnyű egy nyárra látványossá válni, tíz éven át relevánsnak maradni viszont egészen más feladat. A Melon Bomb története azért különleges, mert nem óriási kampánnyal vagy világsztárokra épített rezidenciával indult, hanem egy februári bulival a Pikes-ban. Paul Reynolds, Scott Gray, Corbi és Ben Santiago kollektívája innen nőtt a sziget funk-, disco- és soulful house-kultúrájának egyik stabil szereplőjévé.
A Pikes végül arra biztatta a csapatot, hogy ne álljanak meg egyetlen esténél, hanem egész évben folytassák havi rendszerességgel. Ez döntőnek bizonyult. Ahogy közeledett a szezon, a helyiek magukkal hozták a szárazföldről érkező barátaikat, az új vendégek pedig hazavitték a Melon Bomb hírét.
„A szezonon kívüli rajongótábor óriási jelentőségű számunkra, a sikerünk alapja” – fogalmazott a kollektíva. Ahelyett, hogy készen érkeztek volna Ibizára egy máshol felépített koncepcióval, előbb a helyi közegben kellett bizonyítaniuk.
Ez alapvetően meghatározta a Melon Bomb karakterét. Mire júliusban és augusztusban megtelt a sziget turistákkal, a közönség nem egy frissen összerakott branddel találkozott, hanem egy már működő közösséggel. A helyiekből így nemcsak visszatérő vendégek, hanem a kollektíva természetes nagykövetei lettek.
A zenei recept közben tudatosan egyszerű maradt. Funk, disco és soulful house adja a gerincet, de a Melon Bomb identitása sosem kizárólag műfaji címkékről szólt. A lényeg inkább az, hogy az adott zene az adott pillanatban működjön a tánctéren.
Ehhez kapcsolódik az a fogalom is, amelyet a csapat tíz év után az egyik legfontosabbnak tart: a bizalom. Egy klubbrand akkor válhat hosszú életűvé, ha a közönség már nem kizárólag a line-up alapján dönti el, hogy elmegy-e az eseményre.
„A közönségnek és az előadóknak el kell hinniük, hogy egy név többet jelent egyetlen eseménynél vagy line-upnál. A Melon Bombnál ez azt jelenti, hogy a zene, a helyszín vagy a fellépők változhatnak, de a minőségre, a hitelességre és a közösségre továbbra is számítani lehet” – mondják.
A turisták és a helyiek kapcsolata a Melon Bombbal ezért máig eltérő. A szezonális látogatók gyakran egy Pikes-buli vagy egy fesztivál line-upja révén találkoznak velük először. Az ibizai rezidensek számára viszont a kollektíva annak a helyi klubéletnek a része, amely akkor sem áll le teljesen, amikor eltűnnek a nyári tömegek.
Közben a Melon Bomb jócskán túljutott Ibiza határain, és nemzetközi klubokban, fesztiválokon is felépítette saját közönségét. A növekedés ellenére az alapelv nem sokat változott.
Ibizán pedig, ahol minden nyáron új nevek és új koncepciók versenyeznek néhány hónapnyi figyelemért, egy évtized után talán éppen ez számít a legnagyobb eredménynek.