iFeature a stúdió, a kód és a klub között építi saját hangzását

iFeature számára egy új basszus nem feltétlenül egy szintetizátor megnyitásával kezdődik. Néha kóddal. A Jan Vincent Contopidis néven született producer saját audio plugineket fejleszt, majd ugyanazokat az eszközöket használja a stúdióban, teszteli a klubban, és a tapasztalatokkal visszatér a fejlesztéshez. Nála a zene és a technológia már rég nem két külön világ.

A 2000. június 12-én Hamburgban született, görög–lengyel családi hátterű iFeature Lübeckben nőtt fel, ma pedig Párizs közelében él. Producerként, DJ-ként és énekesként a basszuszene különböző területei között mozog, kiadványai pedig többek között a Majestic Collective, a Neosignal, az NCS és a Subsidia katalógusaiban jelentek meg.

Az út idáig azonban dobverőkkel kezdődött.

2006-ban kezdett dobolni, majd zongorázni tanult egy szigorú orosz tanár mellett. A klasszikusabb alapok után hamar saját módszerei felé fordult: egyre inkább hallás után tanult, közben pedig minden elérhető technológiát kipróbált. Drumpad 24, GarageBand és Magix Music Maker – nem egy professzionális stúdió eszközei, de arra tökéletesek voltak, hogy kiderüljön, mennyire messzire lehet jutni puszta kíváncsisággal.

A következő nagy lépést egy Launchpad és az Ableton jelentette.

A korszakot nehéz lenne megérteni M4SONIC, Shawn Wasabi és Madeon videói nélkül. A világító gombokon szinte hangszerként játszó producerek egy egész generációnak mutatták meg, hogy az elektronikus zene előadása látványban és gesztusokban is túlmutathat a laptop mögött álló DJ képén.

iFeature is beszippantotta ezt a világot. Évekkel később pedig különös módon bezárult a kör: annál az M4SONIC-nál jelenhetett meg zenéje, akinek Launchpad-videói korábban elindították ezen az úton.

A következő állomás már jóval keményebben szólt.

Skrillex és a Dubstep Gutter körül kialakult online basszusközeg vezette egyre mélyebbre a dubstepben. Több saját zenéje is felkerült a csatornára, ezek pedig összesen már több mint 5,7 millió streamet értek el.

Az internet ebben az időszakban nem egyszerűen terjesztési felület volt. Közösséget is adott.

A Subsidia Records és az NCS környékén új produceri kapcsolatok alakultak ki, sokan pedig Virtual Riot Twitch-streamjei körül találtak egymásra. Ezeken a felületeken nemcsak kész zenék cseréltek gazdát: producerek figyelhették egymás munkafolyamatait, hangtervezési megoldásait és hibáit is. Egy virtuális stúdióközeg alakult ki, amelyben a tudás sokkal gyorsabban kezdett áramolni.

iFeature esetében ez műfaji nyugtalansággal párosult.

Az évek során több mint 783 számot írt, amelyek közül mintegy 178-at meg is jelentetett. A számoknál azonban érdekesebb a közöttük megtett távolság. Dubstep, tearout, future riddim, UK garage, synthwave, house, pop és R&B egyaránt megjelent a munkáiban.

Ez első pillantásra akár szétszórtságnak is tűnhetne. Nála azonban van egy állandó szabály: a dalnak megjegyezhetőnek kell lennie.

Nem a műfaj adja az identitást, hanem a kézjegy.

Most ez a gondolkodás egy energikusabb drum & bass irányba húzza. A keményebb ritmikai alapokra könnyen megmaradó popmotívumok kerülnek, a számok pedig eleve úgy készülnek, hogy DJ-szettben is működjenek. Ez fontos különbség: ami fejhallgatóban precíznek tűnik, annak egy klubrendszeren fizikailag is meg kell mozdítania a teret.

És itt kapcsolódik össze ismét a producer és a fejlesztő.

iFeature az aktuális EP hangzását erőteljes, precíz sound design és magas színvonalú digitális jelfeldolgozás találkozásaként írja le. A megfogalmazás technikainak tűnhet, de a gyakorlatban egyszerű elvet takar: nemcsak használni akarja a hangformálás eszközeit, hanem érteni és alakítani is őket.

Saját audio plugineket fejleszt, amelyek közül több már más, ismert producerek munkafolyamatába is bekerült. Ezek az eszközök pedig nem laboratóriumi körülmények között születnek.

Ha a stúdióban hiányzik egy funkció vagy egy hangformálási lehetőség, abból ötlet lesz. Az ötletből kód. A kódból plugin. A plugin bekerül egy új zenébe, a zene pedig előbb-utóbb megszólal egy klubban. Ha ott valami nem úgy működik, ahogy kellene, az információ visszakerül a fejlesztésbe.

Stúdió. Kód. Klub. Aztán újra stúdió.

Ebben a körforgásban érthető meg igazán, miért nem akar iFeature választani a produceri és technológiai identitása között. Az egyik folyamatosan problémákat ad a másiknak, a másik pedig új lehetőségekkel válaszol.

És talán ez köti össze azt a gyereket is, aki egy Launchpaden próbálta megfejteni kedvenc producerei trükkjeit, azzal az alkotóval, aki ma már maga építi az eszközöket a következő hangzásához.