Szabadon huzalozható FM-szintivel jelentkezett Kaito Sato

A klasszikus FM-szintézis egyik legnagyobb korlátját egyszerűen kihagyta Kaito Sato az új hangszeréből. A szeptember 1-jén megjelent IMFMSynth nyolc operátorral dolgozik, de nem használ előre rögzített algoritmusokat: a felhasználó maga rajzolja fel, melyik operátor melyiket modulálja. A japán fejlesztő szerint az FM nehézségének jelentős része nem magából a szintézisből, hanem abból fakad, ahogyan a régi hangszerek megpróbálták kezelhetővé tenni. 

Ez rögtön el is választja az IMFMSynthet a DX7-klónok tömegétől, még ha a Yamaha örökségét nem is dobja ki teljesen: DX7 SysEx preseteket is képes betölteni. A nyolc operátor közötti kapcsolatokat drag-and-drop módszerrel lehet felépíteni, minden összeköttetés saját mélységet és fázist kap, az operátorok pedig önmagukba is visszacsatolhatók. A jel közvetlenül a szűrőszakaszra is küldhető, így a rendszerből olyan patch-ek is kihozhatók, amelyek már kevésbé viselkednek hagyományos FM-hangként. 

A másik nagy eltérés az operátorok hangforrása. A szinusz mellett háromszög, négyszög, fűrész és különféle zajok használhatók, de egy operátor akár wavetable is lehet. Saját WAV-fájlok importálhatók, a hullámformák közvetlenül megrajzolhatók, a wavetable pozíciója pedig modulálható. A jelenlegi verzió a Serum és a Vital formátumában készült WAV wavetable-eket is fogadja. Sato szándékosan nem külön szintézismotorként kezeli ezt: számára a wavetable egyszerűen egy újabb hullámforma, amely ugyanúgy részt vehet az FM-hálózatban. 

A moduláció ennél jóval mélyebbre nyúlik. Mind a nyolc operátor saját burkológörbét kapott, amelyek nem állnak meg a hagyományos ADSR-nél: többpontos, kézzel rajzolható envelope-ok készíthetők, szakaszonként állítható görbékkel, sustain- és loop-pontokkal. Ehhez négy modulációs slot, hat hullámformás LFO – köztük sample-and-hold –, tempószinkron és fade-in társul. A hangot három egymás után kapcsolt, key trackinggel és drive-val felszerelt szűrő, majd drive, chorus, delay és reverb effektek alakíthatják tovább. 

Sato láthatóan sok energiát tett abba is, hogy egy bonyolult FM-patch ne váljon kábelrengeteggé. Az operátorok, szűrők és a kimenet ugyanazon a nézeten jelennek meg, a kiválasztott virtuális összeköttetés pedig vizuálisan kiemelkedik. A kissé videojátékos tipográfia mögött kifejezetten technikai felület dolgozik. Az IMFMSynth weboldala jelenleg tíz nyelven érhető el, a v1.0.2 pedig a fejlesztő saját mérései szerint egyes DSP-folyamatoknál akár 47 százalékos teljesítményjavulást is hozott. 

Érdekes mellékszál az AI kérdése. Egy friss bemutató felvetette, hogy a fejlesztő korábban írt a mesterséges intelligenciáról, ebből azonban nem következik, hogy az IMFMSynth kódja AI segítségével készült volna. Sato saját részletes bemutatóiban azt írja, hogy a plugint C++-ban készítette, és külön kitér arra is, hogy matematikai hátterére támaszkodva több számítási rutint maga optimalizált. A jelenleg hozzáférhető fejlesztői anyagok alapján ezért AI-közreműködést nem lehet tényként állítani. 

Az IMFMSynth közben már nem ugyanaz a program, amely szeptember elején megjelent. A v1.0.2 új modulációs lehetőségeket, javított envelope-szerkesztést és kísérleti Windows ARM64-támogatást hozott, miközben Sato aktívan gyűjti a felhasználói visszajelzéseket a további fejlesztéshez. Arpeggiátor és hagyományos szekvenszer jelenleg nincs, és a presetkészlet is még viszonylag kicsi – ez egy fiatal, folyamatosan változó hangszer. 

Az IMFMSynth macOS-en VST3, AU és CLAP, Windowson VST3 és CLAP formátumban fut; Macen Intel és Apple Silicon gépeket egyaránt támogat. A bétaidőszakban 3000 jenért, nagyjából 19 dollárért vásárolható meg, egyszeri licenccel, három gépes aktiválással. Aki előbb csak megértené, mit jelent nyolc wavetable-operátort szabadon egymásra ereszteni, annak még telepítenie sem feltétlenül kell: a fejlesztő egy közel teljes értékű, korlátozott böngészős változatot is készített kipróbálásra.