IZCO első albuma, a Powerscroft új életet lehel a broken beatbe

A korai 2000-es években úgy tűnt, a West London-i broken beat – a jazz, a house, a hiphop és mások szinkópált keveréke – világhódító lesz. A műfaj azonban ráragadt a túlzott komolykodás bélyege, mintha csak „Advanced Roy Ayers-ology” PhD-sek zenéje lenne. IZCO East London-i producer debütáló albuma, a Powerscroft nem azt ígéri, hogy világszinten fordít a műfaj sorsán, de 2026-ban erős érvként szól mellette: fiatalos, örömteli és – suttogva mondjuk – szórakoztató. A Brownswood Recordings -nál megjelenő lemez 12 számot sűrít 45 feszes percre, fölös kilengések nélkül. A broken beat jellegzetes, ruganyos lüktetését és jazzes harmóniáit IZCO játékos ötleteléssel kapcsolja UK Garage-tól jungle-ig, a dallam pedig végig előtérben marad. A Japan Greatly Reek0 és S.I közreműködésével a Bugz in the Attic-féle nagy poppillanatokat idézi, viszkető grime-energiával átütve; a Wonderluv száguldó breakeket és soulénekeket kever édes-savanyú eleggyé, valahol az ágynemű és a táncparkett között; a Down 4 (Osquellóval) érzéki UK funky / broken beat fúzió. Mindez úgy működik, hogy a Powerscroft sosem válik steril vagy túlagyalt anyaggá. A Brighter Days Family-ből ismert Camille Munnel közös Strike a Pose ravaszul csavarja a broken beat ritmikát UK Garage-riffelésre, de legfőképp fesztelen popdal – a kísérletezés súlytalanul, természetesen hordva. Nem véletlen, hogy PinkPantheress – akivel IZCO a Passionön dolgozott – vélhetően bólogatna: ez szívvel-lélekkel tánczene, amelyet élvezni kell, nem megfejteni. A lemez megjelenése 1 May 2026 , a kritika szerzője Ben Cardew . A Powerscroft nemcsak a broken beat erejét frissíti fel, hanem East és West London zenei dialógusát is újrafűti, UK Garage-tól grime-on és jungle-ön át egészen a soulig és R&B-ig.