Joris Voorn új köntösbe öltöztette Ferry Corsten klasszikusát

Ritka pillanat, amikor egy kilencvenes évekbeli elektronikus klasszikus úgy tér vissza, hogy nem pusztán nosztalgiát kínál, hanem valódi jelenidejű élményt. Joris Voorn most pontosan ezt tette Ferry Corsten 1996-os darabjával, a „Don’t Be Afraid”-del, amely annak idején a techno és a trance határvidékén mozgott, és generációk számára jelentett iránytűt a klubok félhomályában.

Az eredeti felvétel a korszak pulzáló lüktetését hordozta magában: feszes ritmusok, emelkedő dallamívek és az a fajta érzelmi töltet, amely a kilencvenes évek elektronikus zenéjét meghatározta. Voorn nem radikális újraértelmezésben gondolkodott, hanem a dal szellemiségének megőrzésében. A központi dallam érintetlen maradt, miközben a hangszerelés frissebb, dinamikusabb formát kapott.

A perkusszió élénkebb, a hangzás teltebb és korszerűbb lett, anélkül hogy elveszne az eredeti atmoszféra. Ez az átdolgozás nem felülírja a múltat, hanem párbeszédbe lép vele. A kilencvenes évek varázsa így nem vitrintárgyként jelenik meg, hanem élő, lüktető energiaként.

Az új verzió egyszerre szól a régi rajongóknak és azoknak, akik most találkoznak először a dallal. A múlt és a jelen találkozása ez, amely emlékeztet arra, hogy az igazán erős zenei motívumok nem kopnak el – legfeljebb új fényt kapnak. Voorn munkája pedig azt bizonyítja, hogy egy jól megírt dallam három évtized múltán is képes megszólítani a táncteret.