Kiadók perelik a Metát: Zuckerberg személyes jóváhagyását emlegetik AI-tréninghez használt kalózkönyvek ügyében

Újabb nagyszabású szerzői jogi per indult a Meta Platforms ellen: öt nagy könyvkiadó és az amerikai szerző Scott Turowazt állítja, hogy a vállalat tudatosan használt fel kalózforrásból származó könyveket generatív AI-rendszereinek betanítására — és mindezt a kereset szerint személyesen Mark Zuckerberg is jóváhagyhatta.

A kedden, május 5-én benyújtott keresetet a United States District Court for the Southern District of New York tárgyalja. A felperesek között szerepel a Macmillan Publishers, a McGraw Hill, az Elsevier, a Cengage Group és a Nachette néven említett kiadó is.

A kereset szerint a Meta milliónyi jogvédett könyvet és tudományos publikációt torrentezett ismert kalózoldalakról, majd ezeket sokszorosítva használta fel a vállalat több milliárd dolláros AI-modellje, a Llama betanításához.

A beadvány úgy fogalmaz, hogy a Meta az AI-versenyben a „move fast and break things” szemléletet követte, miközben a felperesek szerint „a szerzői joggal védett anyagok történetének egyik legnagyobb megsértését” hajtotta végre. A vádak szerint a vállalat nemcsak illegális letöltéseket használt, hanem az internet széles körű, engedély nélküli webes adatgyűjtését is alkalmazta.

A mostani ügy egyik legfontosabb eleme, hogy a felperesek szerint a Meta tudatosan döntött a licencmegállapodások megkerülése mellett. A kereset szerint a vállalat 2023 elején még tárgyalásokat folytatott nagy kiadókkal, és akár 200 millió dollárra növelhette volna a dataset licensing keretet, azonban a stratégia állítólag megszakadt, miután az ügy Mark Zuckerberg szintjére került.

A dokumentum szerint ezt követően a Meta üzletfejlesztési csapata szóbeli utasítást kapott arra, hogy állítsa le a licencelési erőfeszítéseket. A felperesek szerint ez különösen fontos lehet annak megítélésében, hogy a vállalat valóban hivatkozhat-e a „fair use” védelemre.

A Meta szóvivője a Variety megkeresésére úgy reagált: a generatív AI „transzformatív innovációkat” hoz létre, és korábbi bírósági döntések már kimondták, hogy bizonyos AI-tréningfolyamatok megfelelhetnek a fair use kategóriájának. A vállalat közölte: agresszívan védekezni fog az ügyben.

A háttérhez hozzátartozik, hogy 2025-ben több szerző — köztük Sarah Silverman — már pert indított a Meta ellen hasonló vádakkal, azonban egy szövetségi bíró akkor a vállalat javára döntött, és elfogadta a fair use érvelést.

Az új ügy azonban a felperesek szerint más helyzetet teremt, mert itt nem pusztán a tréningadatok használata, hanem a feltételezett tudatos jogsértési stratégia és felsővezetői jóváhagyás került a középpontba.

A per kimenetele komoly precedenst jelenthet mind a kiadói szektor, mind a technológiai vállalatok számára, különösen az amerikai szerzői jogi szabályozás és a fair use gyakorlatának jövőbeli értelmezése szempontjából.