A Spotify hangoskönyves terjeszkedése újabb vitát hozhat a zenei jogdíjak körül

A Spotify újabb jelentős lépést tesz a hangoskönyvpiacon: a szolgáltatás a korábbi 22 helyett több mint 180 országban és piacon teszi elérhetővé hangoskönyves kínálatát. A terjeszkedés olyan időszakban érkezik, amikor az amerikai zeneiparban továbbra is vita folyik arról, hogyan befolyásolja a zene és a hangoskönyvek közös előfizetési csomagja a dalszerzőknek járó mechanikai jogdíjakat.

A platform szerint a hangoskönyvek már önálló üzleti lábat jelentenek. Több mint egymillió felhasználó fizet elő az Audiobooks+ szolgáltatásra, amely havi 11,99 dollárért további 30 óra hangoskönyv-hallgatást biztosít. A Spotify közlése alapján ez a kiegészítő szolgáltatás júliusra megközelítőleg 100 millió dolláros éves ismétlődő bevételi szintet ért el. Ez évesített mutató, nem pedig a ténylegesen befolyt éves bevétel.

A vállalat további növekedési adatokat is közölt. Az elmúlt egy évben a havi hangoskönyv-hallgatók száma közel 40 százalékkal, az összes hallgatási idő pedig több mint 30 százalékkal emelkedett. A közönség körülbelül fele 35 év alatti, ami a Spotify szerint azt mutatja, hogy a hangoskönyvek a fiatalabb felhasználók körében is egyre népszerűbbek.

A bővítés Afrika és Ázsia számos országát, valamint további európai és amerikai piacokat érint. A Spotify a hangoskönyvek mellé olyan funkciókat is fejleszt, mint a Page Match, amely segít összehangolni a fizikai könyv olvasását a hangoskönyv megfelelő részének meghallgatásával.

Owen Smith, a Spotify audiotartalmakért felelős alelnöke szerint a hangoskönyvek sok ember számára visszavezető utat jelentenek az olvasáshoz. A vállalat célja, hogy a szélesebb nemzetközi elérhetőséggel új közönséget teremtsen a könyvszerzőknek és kiadóknak.

A zeneipari vita középpontjában azonban nem az Audiobooks+ önálló népszerűsége, hanem az amerikai Premium-előfizetések jogdíjszámítási besorolása áll. A Spotify 2024-ben a hangoskönyv-hozzáféréssel kiegészített csomagjait úgynevezett bundle-ként kezdte kezelni. Az amerikai szabályozás szerint ez befolyásolhatja, mekkora előfizetési bevétel után kell mechanikai jogdíjat fizetnie a zeneművek jogosultjainak.

A National Music Publishers Association (NMPA) szerint a konstrukció a dalszerzők és zeneműkiadók bevételeit csökkenti. A Spotify ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a hangoskönyvek valódi, növekvő felhasználói igényt szolgálnak ki. A több mint egymillió fizető Audiobooks+-előfizető alátámasztja az utóbbi állítást, de önmagában nem dönti el, hogy a Premium-csomagok amerikai jogdíjbesorolása megfelelő-e.

A két kérdés azért is különül el, mert a mechanikai jogdíjakról szóló vita az Egyesült Államok szabályozásához kapcsolódik, míg a mostani hangoskönyves terjeszkedés globális. Az új piacokon eltérő hozzáférési modellek működnek majd: egyes országokban a Premium-előfizetés havi 12 óra hangoskönyv-hallgatást tartalmaz, máshol fizetős kiegészítővel vagy egyedi könyvvásárlással lehet hozzáférni a kínálathoz. Az árak és a hallgatási keretek országonként változnak.

Magyarország is szerepel a 2026 végéig elérendő piacok között, de ez nem jelenti azt, hogy a teljes kínálat és valamennyi előfizetési lehetőség már most rendelkezésre áll. A bevezetés fokozatos, és a helyi feltételeket a Spotify külön határozza meg.

A terjeszkedés így két párhuzamos folyamatot tesz láthatóvá. A Spotify egyre nagyobb nemzetközi hangoskönyvüzletet épít, miközben az amerikai dalszerzői és zeneműkiadói oldal továbbra is vitatja, milyen hatással lehetnek az összetett előfizetési csomagok a zenei jogdíjakra. A következő évek amerikai díjmegállapítási eljárásában a bundling szabályainak értelmezése ezért továbbra is meghatározó kérdés maradhat.