Martha Reeves himnusza vírusvideó lett, ő a körülményeket és a vokalistákat okolja

Martha Reeves több mint hatvan éve áll színpadon, most mégis néhány perc kellett ahhoz, hogy egyetlen előadása bejárja az internetet. A Motown legendája a Women’s Professional Baseball League nyitómeccse előtt énekelte el az amerikai himnuszt, a produkció azonban hamar a hamis hangok és a szokatlan háttérvokálok miatt került a közösségi média célkeresztjébe.

A 85 éves Reeves a springfieldi Robin Roberts Stadiumban lépett pályára a The Star-Spangled Bannerrel. Az augusztus 2-i előadásról készült videók gyorsan terjedni kezdtek, és pillanatok alatt megérkezett az internet ilyenkor szokásos könyörtelensége is.

Reeves később elismerte, hogy nem úgy sikerült az este, ahogyan szerette volna.

„Nemrég ünnepeltem a 85. születésnapomat, és több mint hatvan évnyi élő fellépés alatt sok mindent megtanultam” – fogalmazott közleményében. Hozzátette, hogy ennek ellenére semmiért nem hagyta volna ki az eseményt.

Szerinte az időjárás és a technikai körülmények komolyan megnehezítették az éneklést. A pálya nedves volt, fújt a szél, színpadi monitorok nélkül pedig nem hallotta megfelelően a saját hangját.

„Nem ez volt az az előadás, amit reméltem, de hálás vagyok, hogy ott lehettem, és támogathattam ezeket a nagyszerű sportolókat és ezt az úttörő ligát” – mondta.

A történet ezzel akár véget is érhetett volna. Csakhogy előkerült egy felvétel a próbáról.

A videó alapján Reevesnek már a mérkőzés előtt problémája volt a mellé kijelölt vokalistákkal. A beszámolók szerint leállította őket, egyikük éneklését hamisnak találta, majd a stadion mikrofonjába közölte: „Nem hiszem, hogy szükségem van rájuk. Nincs rájuk szükségem.”

Ez azért vált érdekessé, mert Reeves később egy egészen más verziót adott elő a történtekről.

A Fox 2 Detroitnak azt mondta, nem volt lehetősége együtt próbálni a háttérénekesekkel, sőt állítása szerint csak akkor találkozott velük, amikor ő már elkezdte a himnuszt.

Amikor az interjúban felvetették neki, hogy esetleg szeretné-e újra elénekelni a dalt, Reeves határozottan visszautasította az ötletet.

„Semmit sem kell újracsinálnom. Nem én csináltam azt. Azok a lányok énekeltek, nem tudtátok?”

Arra a kérdésre, hogy szerinte a háttérvokál volt-e hamis, nem adott sokkal diplomatikusabb választ. Úgy fogalmazott, hogy az énekesek „próbáltak egy kis pénzt keresni”, majd ismét hangsúlyozta, hogy nem volt alkalma együtt próbálni velük.

A beszélgetés legfurcsább mondata azonban még csak ezután érkezett.

„Büszke vagyok. Boldog vagyok. Nem fogtam a mikrofont, és nem ütöttem meg azt a lányt” – mondta Reeves, majd élő adásban ismét nekifutott az amerikai himnusznak.

A probléma az, hogy a különböző magyarázatok nem állnak tökéletesen össze.

Ha a próbáról készült felvételen valóban Reeves hallható, amint leállítja a vokalistákat, akkor nehezen egyeztethető össze azzal a későbbi állításával, hogy csak az előadás megkezdésekor találkozott velük. Ugyanakkor az is teljesen életszerű, hogy monitorozás nélkül egy stadionban komoly nehézséget okozhat a saját hang és a többi énekes pontos követése.

A rosszul sikerült élő előadás önmagában aligha különleges esemény. Még évtizedes rutinnal rendelkező énekesekkel is előfordulhat technikai probléma, rossz monitorozás vagy egyszerűen egy gyengébb nap. Reeves esetében inkább az tette hosszabb életűvé a történetet, ahogyan utólag megpróbálta elmagyarázni.

Martha Reeves pályájának súlyát ettől persze aligha fogja átírni egy stadionban rosszul sikerült himnusz. A Martha and the Vandellas frontembereként a Motown egyik meghatározó hangja lett, és olyan dalokkal került be a poptörténetbe, amelyek generációkkal később is megszólalnak.

Hat évtizednyi színpadi múlt után azonban most egy egészen más korszak szabályaival találkozott: ahol néhány bizonytalan hangból percek alatt vírusvideó lesz, az utólagos magyarázatokat pedig ugyanazzal a figyelemmel elemzik, mint magát az előadást.