Mit enged a MAHASZ, és mit nem? – A DJ-zés jogi félreértései Magyarországon

A magyar klubéletben és DJ-körökben évek óta visszatérő állítás, hogy „ha befizetsz a MAHASZ-nak, legálisan játszhatsz másolt zenéket”. A mondat egyszerre tartalmaz igaz elemet és súlyos tévedést. A félreértés forrása az, hogy külön jogok, külön felhasználások és külön szereplők csúsznak össze a közbeszédben.

A MAHASZ, teljes nevén a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége, a hangfelvételek előállítóinak érdekképviselete, és egyben meghatározott kapcsolódó jogok közös jogkezelője. Ez nem hatósági szerep, nem engedélyező hivatal, és végképp nem DJ-szövetség. A MAHASZ ott lép be a képbe, ahol a hangfelvétel mint rögzített mű jogai érintettek – elsősorban akkor, amikor másolat készül.

A DJ-zés jogi megítélésében kulcsfontosságú a különbség a nyilvános lejátszás és a többszörözés között. Amikor egy klubban vagy fesztiválon megszólal egy zene, az nyilvános felhasználás. Ennek jogdíját nem a DJ, hanem a helyszín vagy a szervező rendezi a jogkezelők felé. Ez a folyamat a közönség számára láthatatlan, a DJ-t közvetlenül nem érinti.

Más a helyzet akkor, amikor a DJ másolatot készít a hangfelvételről. A digitális korszakban ez nem feltétlenül fizikai hordozót jelent: minden olyan eset ide tartozik, amikor a felvétel a DJ saját rendszerébe kerül, elkülönítve az eredeti hordozótól. A többszörözés a hangfelvétel-előállító kizárólagos joga, és erre a MAHASZ – bizonyos feltételek mellett – díjfizetés ellenében jogosítást adhat.

Itt születik a félreértés. A MAHASZ-díj nem a zenélésre ad engedélyt, hanem a másolatkészítés jogi rendezését szolgálja. Ez nem „bűnbocsánat”, nem általános felmentés, és nem tesz jogszerűvé mindent, ami előtte jogsértő volt. Ha egy felvétel eleve illegális forrásból származik, azt utólag semmilyen díj nem tisztítja meg. A jogsértés az eredeti beszerzésnél már megtörtént.

Gyakran felmerül a Magyar DJ és Producer Egyesület, közkeletű nevén a DJ Szövetség szerepe is. Ez a szervezet szakmai és érdekképviseleti egyesület, nem jogkezelő. Tagsága nem ad jogot felhasználásra, nem vált ki jogdíjat, és nem helyettesíti a MAHASZ vagy más jogkezelők felé fennálló kötelezettségeket. Előfordulhatnak együttműködések, kedvezmények, tájékoztatás, de jogi felhatalmazást a tagság önmagában nem jelent.

A rendszer tehát nem ördögtől való, csak pontos értelmezést igényel. A helyszín fizet a nyilvános lejátszásért, a DJ pedig – ha másolatot készít – a többszörözés jogát rendezi, amennyiben erre szükség van. Mindkettőnek megvan a maga jogalapja, és egyik sem váltja ki a másikat.

A legendák azért makacsak, mert egyszerű válaszokat kínálnak egy összetett helyzetre. A valóság azonban árnyaltabb. A MAHASZ nem „engedélyt ad DJ-zésre”, és nem legalizál kalózzenét. A szerepe pontos, körülhatárolt és jogilag szűk – de azon a területen valós és legitim. Aki ezt megérti, nemcsak vitákban lesz magabiztosabb, hanem a saját szakmai működését is biztosabb alapokra helyezi.