A Monkey Dust egyre gyorsabban terjed Berlinben

A berlini nyílt drogszcéna az elmúlt másfél évben egy új, különösen nehezen kiszámítható szerrel került szembe. A Monkey Dust néven árult szintetikus katinonok 2025 elején kezdtek feltűnni a Bülow-Eck kontaktkávézó kliensei között, késő nyárra pedig az ott dolgozók már egyértelmű változást érzékeltek: egyre többen kértek olyan fémpipát, amelyet ezeknek a finom por formájában forgalmazott stimulánsoknak az elszívásához használnak. 2026-ra a jelenség már nem elszigetelt esetnek, hanem a berlini drogpiac látványos átalakulásának tűnik. 

A Monkey Dust elnevezés azonban megtévesztő, mert nem egyetlen, pontosan meghatározott drogot jelent. A név alatt különböző szintetikus katinonok kerülhetnek forgalomba, köztük MDPV, MDPHP, α-PHP, α-PiHP vagy α-PVP. A vegyületcsaládba mára több mint kétszáz ismert anyag tartozik, amelyek hatáserőssége, időtartama és kockázati profilja jelentősen különbözhet. Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztó sok esetben nem tudhatja biztosan, valójában milyen anyagot és milyen koncentrációban vásárolt. 

A berlini terjedés egyik oka az ár és a rendkívül gyors hatás lehet. A beszámolók szerint egy adag az utcán körülbelül tíz euróért is elérhető, és mivel gyakran elszívják, a stimuláló-euforizáló hatás másodperceken belül jelentkezhet. Az első intenzív szakasz rövid lehet, amit erős késztetés követhet az ismételt fogyasztásra. Ez olyan mintázathoz vezethet, amelyben valaki rövid időközönként újabb és újabb adagot használ, és akár napokon keresztül ébren marad. 

A szerek egy része a szexuális vágyat és az intenzitás érzetét is fokozhatja, ezért a Monkey Dust a chemsex közegében is megjelent. A berlini tapasztalatok ugyanakkor arra utalnak, hogy már nem kizárólag egy szűk szubkultúrához vagy az utcai droghasználathoz kapcsolódik. A városi drug checking programba 2026 első felében bevitt minták 38 százaléka valamilyen katinon volt, szakemberek pedig attól tartanak, hogy a Monkey Dust használata a szélesebb klubközegben is terjedhet. 

Az egészségügyi kockázatot tovább növeli, hogy erről az anyagcsoportról jóval kevesebb biztos klinikai tudás áll rendelkezésre, mint például a kokainról vagy az amfetaminról. Antonia Bendau, a Charité Recreational Drugs kutatócsoportjának helyettes vezetője is a pszichoaktív szerek hatásaival foglalkozik. A korai laboratóriumi vizsgálatok alapján egyes szintetikus katinonok rendkívül erősen avatkozhatnak be a dopaminrendszer működésébe, ami részben magyarázhatja a gyors újraadagolást és a magas függőségi potenciált. Az egyes vegyületekre vonatkozó eredményeket ugyanakkor nem lehet automatikusan a teljes Monkey Dust kategóriára kiterjeszteni. 

A Bülow-Eckben dolgozók elsősorban nem laboreredményekből, hanem a klienseik állapotának változásából érzékelik a problémát. Julian Diederich szociális munkás szerint feltűnő a fizikai leépülés, miközben gyakoribbá vált az agresszió, az erőszak és a nehezen kezelhető pszichotikus állapot. Egyes fogyasztók három-négy napig sem alszanak, közben alig esznek vagy isznak. A szolgálatnak az utóbbi időben többször kellett mentőt hívnia olyan emberekhez, akiket nehéz volt felébreszteni, más esetekben pedig rángások és hosszan tartó görcsök jelentkeztek. 

A lehetséges testi következmények között emelkedett pulzus és vérnyomás, veszélyesen magas testhőmérséklet, görcsrohamok, szívritmuszavarok és súlyos esetben vesekárosodás is szerepelhet. A pszichés tünetek között paranoia, szorongás, hallucináció, dezorientáció és téveszmés állapotok fordulhatnak elő. Ugyanakkor itt sem mindig lehet élesen elválasztani a drog közvetlen farmakológiai hatását attól, amit a többnapos alváshiány, a kiszáradás és a táplálékhiány önmagában okoz. 

A jelenség ráadásul nem Berlinben kezdődött. Németország más városaiban is megjelentek hasonló szintetikus katinonok, miközben a pandémia alatti ellátási zavarok felgyorsíthatták az új pszichoaktív anyagok térnyerését. Amikor bizonyos hagyományos drogok nehezebben vagy drágábban jutottak el Európába, az olcsón előállítható szintetikus alternatívák könnyebben tölthették ki a piacon keletkező réseket. Ehhez hozzájárult az a hosszú ideje zajló vegyészeti macska-egér játék is, amelyben egy tiltott molekula kisebb módosításával új változatok kerültek forgalomba.

Németország erre már 2016-ban külön jogszabállyal reagált. A Neue-psychoaktive-Stoffe-Gesetz egyik lényeges újítása éppen az volt, hogy ne kizárólag egyes konkrét molekulákat lehessen szabályozni, hanem teljes anyagcsoportokat, így egy új katinon minimális kémiai módosítása önmagában ne teremtsen automatikusan legális kiskaput. A gyorsan változó illegális piacot azonban a jogi szabályozás önmagában nem szünteti meg.

Berlin számára ezért a Monkey Dust terjedésének legfontosabb kérdése már nem pusztán az, hogy felbukkant-e egy új drog. A város elektronikus zenei és éjszakai kultúrája régóta együtt él a szerhasználat kérdésével, de a szintetikus katinonok kiszámíthatatlan összetétele, alacsony ára és kényszeres újraadagolással összekapcsolódó fogyasztási mintája új típusú kihívást jelenthet. A Bülow-Eck tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy ennek következményei már nem elméleti kockázatok: a segítőszolgálatok mindennapi működésében is láthatóvá váltak.

Berlini rendőrség: drogmintákat rejthetnek a postaládákba dobott reklámcsomagok – A berlini drogpiac másik friss változását mutatja: egyes terjesztők kokaintól a 3-MMC-ig különböző szerek mintáival próbálhattak új fogyasztókat elérni.

Ellopott tablet nyomán bukkant droglakásra a berlini rendőrség – Egy prenzlauer bergi ügyben amfetamin, MDMA és más szerek is előkerültek, újabb pillanatképet adva a város illegális drogpiacáról.