29 zeneipari szervezet követel szigorúbb AI-szabályokat

Az AFM által az Universal Music Group és a Warner Music Group ellen indított per után újabb jelentős lépés történt az AI és a zeneipar kapcsolatáról szóló vitában. Összesen 29 előadókat, dalszerzőket és menedzsereket képviselő szervezet állt ki egy közös nyílt levél mellett, amely a „No Consent, No Deal” elvet helyezi középpontba.

A kezdeményezés szerint az AI-licencmegállapodások csak akkor tekinthetők elfogadhatónak, ha azok érdemi beleegyezésen, tisztességes díjazáson és teljes átláthatóságon alapulnak. A szervezetek szerint jelenleg túl gyakori, hogy az alkotókat nem vonják be megfelelően a tárgyalásokba, miközben éppen az ő műveik, előadásaik, hangjuk és kreatív identitásuk képezik az AI-rendszerek számára értékes alapanyagot.

A levél egyik fő kritikája, hogy egyes kiadók és zeneműkiadók alapértelmezetten AI-felhasználásba sorolják be előadóikat és szerzőiket, valódi döntési lehetőség nélkül. Emellett az új szerződésekben egyre gyakrabban jelennek meg olyan AI-ra vonatkozó kikötések, amelyek gyakorlatilag kötelező feltételként szerepelnek.

A kezdeményezés mögött álló szervezetek – köztük az The Ivors Academy és az Featured Artists Coalition – azt követelik, hogy az AI-val kapcsolatos felhasználások kizárólag az alkotók kifejezett hozzájárulásával történhessenek. Szerintük egyértelműen rögzíteni kell a felhasználás célját, időtartamát, korlátait és a visszavonás lehetőségét is.

A szervezetek szerint nem elfogadható, hogy az AI-jogokra vonatkozó rendelkezések általános szerződési feltételek közé rejtve jelenjenek meg, vagy hogy az alkotókat automatikusan bevonják ilyen megállapodásokba. Azt is hangsúlyozzák, hogy senkit sem érhet hátrány amiatt, mert nem kíván részt venni AI-alapú licencelésben.

A levél külön kitér a pénzügyi kérdésekre is. Az aláírók szerint az alkotókat arányos részesedés illeti meg abból az értékből, amelyet műveik az AI-rendszerek számára teremtenek. Ennek részeként világosan láthatónak kell lennie annak, hogy a bevételekből milyen arányban részesül az alkotó, a kiadó és az AI-technológiát használó vállalat.

A kezdeményezés túlmutat az AFM perén, mivel nem csupán a kompenzáció kérdésére koncentrál, hanem az AI-korszak zeneipari működésének alapelveit kívánja lefektetni. Az aláírók szerint az innováció csak akkor lehet fenntartható, ha az alkotók jogai, döntési lehetőségei és gazdasági érdekei nem sérülnek az új technológiák térnyerése során.