omega-3 és fejsérülés: nem mindegy, mi van a halolajban

A halolajat sokan szedik az omega-3 zsírsavak – például az EPA és a DHA – miatt, gyulladáscsökkentő és szív-érrendszeri előnyeikért. Egy most megjelent kutatás azonban arra utal, hogy ismétlődő enyhe traumás agysérülések után a kép jóval árnyaltabb: bizonyos összetevők akár árthatnak is. A Cell Reports folyóiratban közölt vizsgálat szerint az eikozapentaénsav ( EPA ) agysérülés után megzavarhatja az agy regenerációját. A kísérletekben az EPA a vérerek helyreállását gátolta, gyengítette az agyszövet stabilitását, és elősegítette a kóros tau-fehérjék felhalmozódását – ezeket a krónikus traumás enkefalopátiával ( CTE ) hozzák összefüggésbe. A jelenség kontextusfüggő: sérülés előtt az agyi EPA-szint stabil, sérülés után viszont jelentősen visszaesik, és a halolajból pótolt EPA tovább rontotta a helyzetet. Állatkísérletekben az EPA -ban gazdag étrenden tartott egerek lassabban épültek fel, gyengébb kognitív teljesítményt mutattak, és több hosszú távú neurológiai károsodás jele volt megfigyelhető. Ezzel szemben a dokozahexaénsav ( DHA ) nem produkált hasonló negatív hatásokat, ami arra utal, hogy agysérüléses állapotban az egyes omega-3-ak viselkedése eltérő lehet. A kutatók emberi agysejteket és CTE-ben elhunytak posztmortem szöveteit is elemezték, és az EPA-hoz köthető mintázatok ott is visszaköszöntek. Fontos hangsúly: ez nem azt jelenti, hogy a halolaj önmagában káros. A szerzők szerint sérülés után az agy másként dolgozza fel az EPA-t, egyfajta „metabolikus sérülékenységet” teremtve. A szokásos megkötések itt is érvényesek: a fő bizonyítékok egérkísérletekből származnak, így további vizsgálatoknak kell igazolniuk, mennyiben ültethetők át ezek az eredmények emberekre. Mindez azonban új kutatási irányt jelölhet ki azok támogatására, akik ismétlődő enyhe fejsérülést szenvedtek el.