Paul McCartney és Fela Kuti különös éjszakája Lagosban

A hetvenes évek elején Paul McCartney már maga mögött hagyta a Beatlest, és a Wings élén új fejezetet írt. A „Band On The Run” felvételei miatt 1973-ban Lagosba utazott, ahol azonban nemcsak egy album született, hanem egy olyan történet is, amely évtizedekkel később is visszhangzik.

A helyi sajtóban akkoriban elterjedt, hogy McCartney és zenekara Fela Kuti afrobeat hangzását szeretné „átvenni”, ami feszültséget keltett. A félreértést végül tisztázták, és a kezdeti gyanakvásból barátság lett. Innen indult az az éjszaka is, amelyre McCartney ma már egyszerre mosolyogva és óvatosan emlékezik vissza.

A történet szerint a zenész eredetileg nem akart élni a felkínált marihuánával, végül azonban beadta a derekát. A hatás gyorsan és erősen érkezett: „teljesen kiütötte magát”, és egyre inkább eluralkodott rajta a szorongás és a paranoia. Egy idegen városban, idegen közegben ez különösen intenzív élmény volt.

A fordulópontot végül nem más hozta el, mint maga a zene. Fela Kuti és zenekara játszani kezdett, és McCartney szerint ez volt az egyetlen dolog, ami visszahozta a helyzetből. A hangzás, az energia és az élő előadás ereje annyira megérintette, hogy könnyekig hatódott.

Ez az epizód jól illeszkedik McCartney összetett viszonyához a tudatmódosító szerekhez. Pályafutása során többször is szóba került a téma – elég csak az 1980-as japán letartóztatására gondolni –, mégis mindig hangsúlyozta, hogy óvatos természetének köszönhetően sikerült elkerülnie a függőséget. A Beatles feloszlása utáni időszakban ugyan az alkoholhoz nyúlt, de ezt is inkább átmeneti kapaszkodóként írta le.

A lagosi éjszaka így több lett egy egyszerű anekdotánál. Egy pillanat, ahol kultúrák, zenék és személyes határok találkoztak, és amelyben végül ugyanaz mentette meg, ami egész életében kísérte: a zene.