Skrillex: a mesterséges intelligencia nem tudja kiváltani az emberi kapcsolódást

A globális zeneipar egyszerre küzd az automatizált tömegtermeléssel és a szintetikus telítettséggel: algoritmikus terjesztőhálózatok árasztják el a streaminget gép generálta fájlokkal, a platformok pedig minőségi szűrőkkel próbálnak védekezni. A jelentések szerint a Spotify September 2025 -ig több mint 75 millió spam tracket törölt a katalógusvédelem érdekében. Közben a majorök licencelésközpontú rendszerre álltak át: a Universal Music Group és a Sony Music szövetségi bíróságtól kérte további 61,026 hangfelvétel bevonását az AI-fejlesztő Suno elleni perükbe. Ebben a kontextusban szólalt meg Skrillex is: első formális interjúját több mint egy évtized után a 032c Magazine nyári, Issue #49 számában adta, ahol Ecco2K-val beszélgetett a mesterséges intelligenciáról. Szerinte a művészet értéke abban mérhető, „mennyire tudja valakit láthatónak éreztetni” – ezt a fajta emberi sebezhetőséget pedig a gépi tanulás nem tudja pótolni. „Lehet, hogy egyes AI-dalok virálissá válnak, de ha nincs ember a másik oldalon, nem lesz meg az a ‘láthatónak érzem magam’ élmény” – fogalmazott. Az álláspontját saját pályakezdése is formálta. Elárulta, hogy a 2009-es „Mora” dalt Apple GarageBandben írta, a 2010-es Scary Monsters and Nice Sprites EP pedig 2000 dollár alatti marketingbüdzsével futott fel. Úgy véli, a technikai korlátok segítik az eredetiséget: „Ha valami tökéletlentől indulsz, olyan helyre jutsz, amire nem számítanál.” Miközben iparági felmérések szerint a producerek 87%-a már használ valamilyen AI-eszközt, a kreatív szereplők egy része visszahúzódik a fizikai terekbe – például a Kraftwerk Berlin köré szerveződő közösségekbe –, hogy megőrizze az alkotói bizalmat és a jelenlét élményét. Skrillex üzenete világos: az algoritmus fel tud pörgetni egy ötletet, de a közönséggel kialakuló valódi kapcsolat emberi munka marad.