Sleaford Mods: „No Touch” – Sue Tompkins vendégszereplésével érkezett az új előfutár

A nottinghami Sleaford Mods visszatért egy különösen feszes és beszédes felvétellel: a „No Touch” című dalban Sue Tompkins, a Life Without Buildings egykori énekese csatlakozik Jason Williamson és Andrew Fearn világához. A szám a duó nyolcadik stúdióalbumának, a „The Demise Of Planet X”-nek az első hivatalos előfutára, amely január 16-án jelenik meg a Rough Trade gondozásában.

A dal a bristoli Invada Studiosban készült, szokatlan, mégis kifejezetten emberi munkamódszerrel. Williamson és Tompkins hangjegyzetekben cseréltek gondolatokat, amelyekből végül egy feszültséggel teli, mégis meglepően játékos szövegvilág állt össze. Andrew Fearn mindehhez szándékosan visszafogott, szinte zenedoboz-szerű alapokat épített, amelyek egyszerre idézik meg a gyermeki ártatlanságot és a felnőtt lét szorongását.

Williamson szerint Sue Tompkins jelenléte döntő volt a dal karakterének kialakulásában. A konyhában rögzített hangjegyzetek, a rekedtebb hangszín és a rövid, intenzív stúdiómunka mind hozzájárultak ahhoz, hogy a „No Touch” színes, mégis kíméletlenül realista képet fessen az elszigeteltségről, az önpusztító viselkedésről és a társadalmi megfelelés nyomásáról.

A dalhoz készült klipet Dartfordban forgatták, Andrea Arnold rendezésében. A felvételek hangulata tudatosan kerül minden stilizált pózt: hétköznapi, zavarba ejtően őszinte képek sorakoznak, mintha egy családi kirándulás és egy szociális látlelet találkozna félúton.

A „No Touch” nem kínál feloldozást, nem keres kapaszkodót – pontosan ettől működik. A Sleaford Mods ismét azt csinálja, amit a legjobban tud: száraz eszközökkel, sallangok nélkül mutat tükröt, és hagyja, hogy a néző és a hallgató maga találja meg benne a saját kérdéseit.