A Sony Music már 260 ezer AI-felvétel eltávolítását kérte

Tovább gyorsul a zeneipar küzdelme az engedély nélkül készített AI-zenék ellen. A Sony Music szeptember végéig már több mint 260 ezer eltávolítási kérelmet küldött különböző platformoknak olyan tartalmak miatt, amelyek előadóinak hangját vagy zenei karakterét mesterséges intelligenciával utánozták.

A szám különösen látványos annak fényében, hogy március végén még körülbelül 135 ezer ilyen esetnél tartott a Sony. Vagyis nagyjából fél év alatt közel megduplázódott a kiadó által kifogásolt AI-deepfake és „soundalike” tartalmak mennyisége. A Rob Stringer vezette vállalat ezzel a major kiadók egyik legaktívabb szereplője lett az engedély nélküli generatív zenei tartalmak elleni fellépésben.

A probléma azonban jóval nagyobb annál, mint amit egyetlen kiadó eltávolítási kérelmei megmutatnak. A Deezer júliusban arról számolt be, hogy naponta körülbelül 30 ezer teljes egészében AI-generált zeneszám érkezett a platformjára, ami akkor a napi feltöltések mintegy 28 százalékát jelentette. Szeptemberre ez már meghaladta a napi 30 ezret, vagyis az AI-zene aránya továbbra is jelentős maradt.

A mennyiség önmagában azonban nem az egyetlen probléma. A streamingplatformoknak azt is el kell választaniuk egymástól, amikor valaki egyszerűen AI-eszközt használ zenekészítésre, és amikor egy létező előadó hangját, nevét vagy személyazonosságát próbálják megtévesztően lemásolni. A Sony fellépése elsősorban az utóbbi kategóriára, illetve az engedély nélküli utánzatokra koncentrál.

Közben az iparág másik iránya is egyre tisztábban kirajzolódik: a teljes tiltás helyett licencelt AI-zenei rendszereket próbálnak létrehozni. Az ElevenLabs például jogtulajdonosokkal kötött megállapodások alapján építi Eleven Music szolgáltatását, a Merlin pedig független kiadók és jogtulajdonosok katalógusainak licenceléséről állapodott meg a vállalattal.

A Suno körül ennél összetettebb a helyzet. A Warner Music Group 2025 novemberében rendezte a céggel fennálló jogvitáját, és olyan partnerséget jelentett be, amelyben az előadók és dalszerzők dönthetnek arról, hogy nevük, képmásuk, hangjuk vagy szerzeményeik felhasználhatók-e AI-zene létrehozásához. A megállapodás részeként a Suno működésében is változásokat jelentettek be, köztük a letöltések korlátozását.

A Sony és a Universal viszont továbbra is jogi úton támadja a Sunót. Ez jól mutatja, hogy a három major között sincs még egységes stratégia: miközben egyes technológiai cégekkel együttműködnek, más AI-platformokkal szemben továbbra is szerzői jogi pereket folytatnak.

Az engedélyezett modellek köré közben újabb szövetségek épülnek. A Klay Vision mögé mindhárom major felsorakozott, és a vállalat a zeneipari jogtulajdonosokkal együttműködve próbál olyan generatív rendszert kialakítani, amelyben a licencelés már a technológia alapjába beépül. Ez élesen eltér attól a modelltől, amelynél a jogtulajdonosoknak utólag kell felkutatniuk és eltávolíttatniuk az engedély nélküli tartalmakat.

A Sony több mint 260 ezer eltávolítási kérelme ezért egy nagyobb átalakulás egyik látványos tünete. A zeneipar egyre kevésbé magát az AI-technológiát próbálja kizárni, inkább azt akarja meghatározni, milyen adatokkal taníthatók a modellek, ki használhatja egy előadó hangját vagy identitását, és hogyan részesülnek a jogosultak az így keletkező bevételekből.