A Spotify társalapítója azonnal elhagyná Svédországot, ha bevezetnék a vagyonadót

Martin Lorentzon, a Spotify milliárdos társalapítója közölte, hogy azonnal elhagyná Svédországot, ha az ország éves vagyonadót vezetne be. A stockholmi üzletember a szeptember 13-i választást megelőző adópolitikai vitákra reagált, és arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen intézkedés nemcsak a leggazdagabb magánszemélyeket érintené, hanem tőkét, befektetéseket és munkahelyeket is külföldre terelhetne.

Lorentzon azt mondta, alapvetően maradni szeretne Svédországban, egy vagyonadó azonban számára olyan határt jelentene, amely után rögtön a költözés mellett döntene. Érvelése szerint nem szerencsés olyan helyzetbe hozni vállalkozókat és munkahelyteremtőket, amelyben saját cégeikből kell részesedést eladniuk pusztán azért, hogy ki tudják fizetni az adójukat.

A Spotify társalapítója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem általában a magasabb jövedelműek nagyobb közteherviselését ellenzi. Saját állítása szerint támogatja a progresszív adórendszert, kifogásai kifejezetten az évente kivetett vagyonadó konstrukciójára vonatkoznak. A probléma szerinte abból fakad, hogy egy vállalatalapító papíron számított vagyona és ténylegesen rendelkezésre álló készpénze két teljesen különböző dolog lehet.

Egy több milliárdot érő vállalatban birtokolt részesedés hatalmas magánvagyont jelenthet anélkül, hogy tulajdonosa ennek megfelelő mennyiségű likvid pénzzel rendelkezne. Lorentzon szerint ha erre a vagyonra minden évben adót vetnek ki, az alapítóknak részvényeket kell értékesíteniük az adófizetéshez. Ez idővel csökkentheti tulajdonrészüket saját vállalkozásaikban, és szerinte a befektetési hajlandóságot is visszafoghatja.

Lorentzon azzal is érvelt, hogy a következmények túlmutathatnak a technológiai szektoron. Ha a tőke és a vállalkozók kedvezőbb adózási környezetet keresve elhagyják Svédországot, az szerinte kevesebb hazai beruházást jelenthet olyan területeken is, mint a környezet- és klímatechnológia. Hosszabb távon pedig éppen az állam járhat rosszabbul, ha a magasabb vagyonok megadóztatása miatt csökken az országban működő vállalkozások, munkahelyek és adófizetők száma.

A vita a Spotify szempontjából különösen érzékeny. A streamingcég története és központja továbbra is Stockholmhoz kötődik, működésének egyre nagyobb része azonban az Egyesült Államokban összpontosul. A vállalat vezetése korábban is nyilvánosan bírálta a svéd üzleti környezetet: Daniel Ek korábban arra figyelmeztetett, hogy megfelelő változtatások nélkül több ezer Spotify-állás kerülhet Svédországon kívülre.

A mostani konfliktust a szeptember 13-i választás előtti politikai erőviszonyok élezték ki. A Left Party külön milliárdosadót, a Green Party pedig vagyonhoz kapcsolódó új terhet szorgalmaz, miközben a baloldali pártok adópolitikai elképzelései egyre nagyobb figyelmet kapnak. A Social Democrats a felmérésekben a kormányzó jobboldali blokk előtt áll, Magdalena Andersson ugyanakkor maga is ellenzi a vagyonadó bevezetését.

A jelenlegi jobbközép kormány szintén elutasítja az elképzelést. A befektetői aggodalmakat ezért nem egy már elfogadott adótörvény okozza, hanem az, hogy egy választás utáni kormányalakítás során milyen kompromisszumokra lehet szükség a parlamenti támogatás megszerzéséhez. Egy kisebb koalíciós vagy támogató párt adópolitikai követelése így akkor is tárgyalási alap lehet, ha a nagyobb politikai szereplők jelenleg nem támogatják.

Lorentzon ráadásul nincs egyedül azzal, hogy a külföldre költözés lehetőségét emlegeti. Klas Tikkanen, a Nordic Capital vezetője egyenesen „valódi exodus” veszélyéről beszélt, miközben tanácsadók már azt vizsgálják, milyen lehetőségeik lennének a nagyobb vállalkozásoknak és tulajdonosaiknak, ha működésük vagy vagyonuk egy részét más országba helyeznék át.

A Spotify társalapítójának kijelentése ezért a választási kampány egyik éles gazdaságpolitikai üzenetévé vált. A vita már nem pusztán arról szól, hogy a milliárdosoknak mennyivel kellene többet fizetniük, hanem arról is, hogy egy globálisan mozgatható technológiai vállalkozás és annak tulajdonosa mennyire kötődik ahhoz az országhoz, ahol a története elkezdődött.