YouTube Music és Spotify erősödik Dél-Koreában

Jelentős átrendeződés zajlik a dél-koreai zenei streamingpiacon, ahol a nemzetközi platformok egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból. Bár a különböző elemzőcégek eltérő adatokat közölnek, egy dologban egyetértenek: a YouTube Music és a Spotify folyamatosan erősíti pozícióját, miközben a hazai szereplők igyekeznek megtartani felhasználóikat.

Az egyik piackutató becslése szerint a YouTube Music jelenleg 9,49 millió havi aktív felhasználóval (MAU) vezeti a piacot. A Spotify már 6,22 millió aktív felhasználónál jár, ezzel megelőzve a Melont, amely körülbelül 5,93 millió havi aktív felhasználót tud felmutatni. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen az év elején még a Melon rendelkezett kényelmes előnnyel a Spotify előtt.

Más elemzések ugyanakkor eltérő képet mutatnak. Egy másik mérés szerint a YouTube Music továbbra is az első 8,51 millió aktív felhasználóval, mögötte a Melon következik 7,13 millióval, míg a Spotify ebben a felmérésben 2,38 millióhavi aktív felhasználót ér el. Az eltérések oka, hogy ezek az adatok mintavételezésen alapulnak, nem pedig a szolgáltatók hivatalos felhasználói statisztikáin.

A Spotify 2021-ben lépett be a dél-koreai piacra, majd 2024-ben bevezette a reklámokkal támogatott ingyenes csomagját is. A felhasználószám növekedése azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy ugyanilyen ütemben emelkedik a fizető előfizetők száma. Az előfizetővé alakítás továbbra is az egyik legnagyobb kihívás a szolgáltatók számára.

Ehhez az sem feltétlenül járul hozzá, hogy a Spotify 2026 elején árat emelt. Jelenleg a Duo csomag ₩17 985, az Individual ₩11 990, a Basic ₩8 690, míg a Student ₩6 600 havonta. Ezzel szemben az Apple Music egyéni előfizetése mintegy 26 százalékkal olcsóbb, családi csomagja pedig ₩13 500, vagyis még a Spotify Duo előfizetésénél is kedvezőbb áron érhető el.

A verseny nemcsak az árakról szól. A Spotify 2025 végén együttműködést kötött a dél-koreai Naver keresőplatformmal, hogy még szorosabban beépüljön a helyi digitális ökoszisztémába. Eközben a Melon exkluzív tartalmakkal – például a Global-K Chart bevezetésével – próbálja megtartani közönségét, míg a Kakao és a Hybe saját szuperrajongói platformokkal, a Berriz és a Weverse szolgáltatásokkal építik közösségeiket.

Érdekes piaci sajátosság, hogy bár Dél-Koreában továbbra is a Samsung a meghatározó okostelefon-gyártó, a 18–29 éves korosztályban az iPhone már többségi készüléknek számít, ami szintén hatással lehet arra, mely streamingplatformokat választják a fiatal felhasználók.

Bár a különböző kutatások nem minden részletben egyeznek, az irány egyértelmű: a nemzetközi streamingplatformok egyre nagyobb szerepet játszanak Dél-Korea zenei piacán, miközben a helyi szolgáltatók új funkciókkal, exkluzív tartalmakkal és saját ökoszisztémáikkal próbálnak versenyben maradni. Az elkövetkező évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a növekvő hallgatói bázisból melyik szereplő tudja a legtöbb fizető előfizetőt megszerezni.