Milliókat költ a StubHub a kaliforniai jegyárplafon ellen

A koncertjegyekért fizetett összeg rég nem feltétlenül az, amit az előadó vagy a szervező eredetileg elképzelt. Kaliforniában most ezt próbálnák törvényileg korlátozni, a StubHub pedig milliókat költ arra, hogy beleszóljon a készülő szabályozásba.

A jegy-viszonteladó platform április és június között közel 2,6 millió dollárt fordított lobbitevékenységre Kaliforniában. Ezzel a negyedév második legnagyobb ilyen költője lett az államban, közvetlenül a Pacific Gas & Electric mögött.

A háttérben az AB 1720 jelű törvényjavaslat áll. Matt Haney kaliforniai képviselő februárban benyújtott tervezete azt célozza, hogy a koncertjegyek továbbértékesítési ára legfeljebb 10 százalékkal haladhassa meg az eredeti árat.

Ez első látásra egyszerű fogyasztóvédelmi szabálynak tűnhet. A másodlagos jegypiac számára azonban alapjaiban változtatná meg a játékot.

A jelenlegi rendszerben egy keresett koncert jegye a hivatalos készlet elfogyása után többszörös áron is megjelenhet a továbbértékesítő oldalakon. Minél nagyobb a kereslet és minél kevesebb a rendelkezésre álló belépő, annál magasabbra kúszhat az ár. A platformok pedig az ezeken a tranzakciókon felszámított díjakból is bevételhez jutnak.

A stadionok közben kikerültek a javaslatból

Az AB 1720 azonban már nem ugyanaz a tervezet, amely februárban elindult a törvényhozási folyamatban. Időközben jelentősen szűkítették a hatályát: a szabályozás a jelenlegi formájában csak a legfeljebb 3000 férőhelyes helyszínek eseményeire vonatkozna.

Ez fontos engedmény.

A nagy arénák és stadionok így kimaradnának, pedig éppen az olyan turnék körül alakulhat ki a legintenzívebb másodlagos piac, amelyek több tízezer embert mozgatnak meg esténként. A szabályozás tehát elsősorban a kisebb klubok, koncerttermek és független helyszínek világában húzna éles határt a jegyek továbbértékesítésénél.

Nem véletlen, hogy a javaslat mögött több, a független koncertszektort képviselő szervezet is felsorakozott. A National Independent Venue Association, a National Independent Talent Organization, a Future of Music Coalition és a Music Artist Coalition egyaránt támogatja, ahogy a Live Nation és a Ticketmaster is.

A szokatlanul széles koalíció mögött egy közös érv áll: egy jegy ne válhasson korlátlanul dráguló spekulációs termékké pusztán azért, mert egy koncert iránt nagyobb a kereslet, mint amennyi ember befér a terembe.

A másik oldalon a StubHub mellett olyan továbbértékesítő szereplők ellenzik az árplafonokat, mint a SeatGeek és a Vivid Seats. A tét számukra közvetlenül üzleti: ha kisebb összegek mozognak a másodlagos piacon, a tranzakciókhoz kapcsolódó bevételi lehetőségek is szűkülhetnek.

A StubHub 2,6 millió dollárhoz közelítő negyedéves lobbiköltése ezért önmagában is megmutatja, milyen súlyú kérdéssé vált a szabályozás.

Kalifornia után mások is léphetnek

A vita már messze nem kizárólag Kaliforniáról szól. Maine, Vermont és Washington D.C. is elmozdult a továbbértékesítési árak korlátozása felé, Massachusettsben pedig júliusban került hangsúlyosan napirendre a kérdés.

A zenészek közül Noah Kahan is nyíltan támogatja az ilyen intézkedéseket. Az énekes-dalszerző Vermontban is kiállt a szabályozás mellett, majd Massachusettsben is bekapcsolódott az árplafon körüli vitába.

A nyomás érthető. Az elmúlt években a jegyárak és a továbbértékesítés körüli problémák a koncertipar egyik legérzékenyebb kérdésévé váltak. Egy pillanatok alatt elfogyó turnénál a rajongó gyakran már csak a másodlagos piacon talál belépőt – olyan áron, amelynek egyre kevesebb köze van az eredeti jegyértékhez.

Stephen Parker, a NIVA ügyvezetője szerint a viszonteladói szektor olyan jövővel néz szembe, amelyben már nem lehet korlátlanul profitálni a fogyasztók által fizetett felárakból. Kalifornia szerepét pedig különösen fontosnak tartja: az állam az Egyesült Államok egyik legnagyobb koncertpiaca, ezért egy ottani változás könnyen messzebbre gyűrűzhet.

És éppen itt válik az AB 1720 többé egy helyi törvényjavaslatnál.

Ha egy ekkora koncertpiac bizonyítja, hogy működhet a jegyek továbbértékesítési árának korlátozása, más államok is könnyebben követhetik. Ha viszont a tervezet tovább gyengül vagy elbukik, az a másodlagos piac szereplőinek adhat újabb érvet a hasonló kezdeményezésekkel szemben.

Ezért kerülhet milliókba egyetlen kaliforniai törvény körüli lobbiharc. A végén ugyanis nem pusztán arról döntenek, mennyiért lehet továbbadni egy klubkoncert jegyét. Arról is, ki határozhatja meg egy elfogyott koncert valódi árát: az előadó és a szervező, a piac – vagy az, aki a leggyorsabban megszerezte a jegyet.