A Suno-perben egyre több külső szereplőt próbálnak bevonni a nagykiadók

A Suno körüli szerzői jogi perekben egyre fontosabbá válik a harmadik felekkel szembeni idézésekért folyó jogi küzdelem. A Universal Music Group és a Sony Music többek között a DistroKidtól, valamint a Suno befektetőitől – a Bond Capitaltől, a Lightspeed Venture Partnerstől és a Menlo Venturestől – próbál dokumentumokat és vallomásokat megszerezni.

A kiadók elsősorban arra kíváncsiak, hogy a Suno vezetése és befektetői mit tudtak a generatív zene tréningadatainak szerzői jogi kockázatairól, illetve milyen hatással lehet a technológia a hagyományos zenei piacra. A Lightspeed a megkeresés ellen külön indítványt nyújtott be, amelyben az idézés hatályon kívül helyezését kéri.

A DistroKid ügyében a Universal és a Sony azt szeretné elérni, hogy a zenei terjesztő adjon át adatokat az AI-generált zenék mennyiségéről. A kiadók többek között havi összesítéseket kérnek azokról a felvételekről, amelyeket a DistroKid AI-detektáló rendszerrel vizsgált, valamint az ezekhez kapcsolódó lejátszásokról és jogdíjakról. A szolgáltató már közölt bizonyos információkat a használt előrejelző modellről, de a kiadók szerint ez nem teljesíti a teljes dokumentumkérést.

A befektetői oldalon különösen érdekes lehet C.C. Gong, a Menlo Ventures korábbi vezetőjének ügye. Gong egy azóta törölt bejegyzésben arról írt, hogy hallgatási szokásait jelentős részben a Suno felé fordította. A Universal és a Sony szerint ez azért lehet fontos, mert a Suno egyik jogi érve szerint a generált zene nem helyettesíti a meglévő felvételeket. Egy szövetségi bíró október 26-án engedélyezte, hogy a kiadók meghallgassák Gongot; a vallomásra 30 napon belül kerülhet sor.

A bizonyítékok köre közben a Suno oldalán is bővül. A vállalat és az Udio mögött álló Uncharted Labs a Mechanical Licensing Collectivetől (MLC) próbál több évre visszamenő streamingadatokat megszerezni. A Suno 2021-től napjainkig olyan DSP-adatokat kér, amelyekből többek között a kiadókhoz kapcsolódó felvételek havi teljesítménye és lejátszási volumene is vizsgálható lenne.

A Suno érvelése szerint ezek az adatok segíthetnek annak megítélésében, hogy az AI által generált zene valóban érdemi mennyiségű streamet és jogdíjat von-e el a hagyományos zenei felvételektől. Az MLC viszont vitatja, hogy a kért adatokat a kívánt formában rendelkezésre tudja bocsátani, és a szolgáltatók, illetve DSP-k álláspontjára is hivatkozik az adatkiadás körüli vitában.

A vita most már az Apple Musicot is elérte. Az Apple októberben indítványt nyújtott be a Suno idézésének hatályon kívül helyezésére. A Suno többek között az Apple Music AI-tartalmakra vonatkozó szabályaira, a Universalnak és a Sonynak fizetett minimális jogdíjakra, az AI- és nem AI-tartalmak közötti jogdíjszámításra, valamint a streamingcsalásokkal kapcsolatos adatokra kíváncsi.

A különböző idézések mögött ugyanaz a kulcskérdés húzódik: mekkora piaci hatása van valójában a generatív zenének. A nagykiadók olyan dokumentumokat keresnek, amelyek szerintük alátámaszthatják a Suno tréninggyakorlatával és a zenei piacra gyakorolt hatásával kapcsolatos érveiket, miközben a Suno a streamingadatokkal próbálhatja árnyalni azt az állítást, hogy az AI-zene jelentős mértékben kiszorítja a hagyományos felvételeket.

A következő hetekben ezért nemcsak maguknak a Suno-pereknek az érdemi fejleményei lesznek fontosak. Az is eldőlhet, hogy a DistroKid, a befektetők, az MLC és az Apple Music milyen adatokat kötelesek átadni, illetve ezekből mennyi kerülhet ténylegesen a bíróság elé. Ezek az anyagok több, egymással párhuzamosan futó AI-zenei szerzői jogi ügyben is komoly jelentőséggel bírhatnak.