Kiszivárgott adatok vetnek új árnyékot a Suno AI-zenei modelljére

Újabb fordulatot vett a generatív mesterséges intelligenciával foglalkozó Suno körüli vita. Kiszivárgott belső dokumentumok alapján a vállalat AI-zenei modelljeinek betanításához több millió szerzői jogvédelem alatt álló zeneszámot, dalszöveget és egyéb hanganyagot használhattak fel különböző online platformokról.

A kiszivárgott adatok szerint a tanítóanyagok között szerepeltek a YouTube Music, a Deezer, a Genius, valamint több online hangarchívum tartalmai is. Az egyik állomány önmagában több mint kétmillió YouTube Music-videófeldolgozására utal, emellett több ezer órányi zenei felvétel, éneksáv, dalszöveg és podcast is szerepelhetett a modell fejlesztéséhez használt adatbázisokban.

A dokumentumok eddig példátlan betekintést nyújtanak abba, milyen forrásokra épült a Suno technológiája, miután a vállalat hosszú ideig nem részletezte nyilvánosan, milyen adatokkal tanította mesterséges intelligenciáját.

Az időzítés különösen érzékeny, hiszen a Suno ellen már jelenleg is több nagy zenei kiadó szerzői jogi pert folytat. A felperesek szerint a vállalat engedély nélkül használta fel jogvédett hangfelvételeiket AI-modelljei betanításához.

A Suno korábban elismerte, hogy rendszere nyilvánosan elérhető zenefájlokon és azok metaadatain tanult, ugyanakkor álláspontja szerint ez a gyakorlat a tisztességes felhasználás (fair use) körébe tartozik. A most kiszivárgott iratok azonban azt sugallják, hogy a cég jelentős mértékben támaszkodhatott streamingplatformokról lekapart tartalmakra is.

A biztonsági incidens nemcsak a fejlesztési dokumentációt érintette. A kiszivárgott adatok között ügyfél-információk is szerepeltek, köztük e-mail-címek, telefonszámok és korlátozott, Stripe-fizetésekhez kapcsolódó adatok.

A vállalat közlése szerint a támadás 2025 végén történt, és elsősorban régebbi forráskódokat érintett. A Suno hangsúlyozta, hogy érzékeny pénzügyi adatok nem kerültek veszélybe, és mivel megítélésük szerint az incidens nem érte el a jogszabályban előírt bejelentési küszöböt, a felhasználókat nem értesítették külön.

Hogy a most nyilvánosságra került információk milyen hatással lesznek a folyamatban lévő szerzői jogi eljárásokra, egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy az ügy ismét reflektorfénybe helyezi a mesterséges intelligencia fejlesztése és a szerzői jogok védelme közötti egyre élesebb konfliktust, amely a zeneipar egyik legfontosabb kérdésévé vált az elmúlt években.