Tanulmány: a tinédzserkori kannabiszhasználat növelheti a súlyos mentális zavarok kockázatát

A kannabisz legalizációjának terjedésével párhuzamosan egyre több kutatás vizsgálja a szer hosszú távú hatásait. A JAMA Health Forum folyóiratban megjelent nagyszabású tanulmány közel 460 ezer észak-kaliforniai fiatalt követett nyomon 25 éves korukig, és eredményei komoly kérdéseket vetnek fel a tinédzserkori használattal kapcsolatban.

A kutatás szerint azok a fiatalok, akik az előző évben kannabiszt fogyasztottak, kétszer nagyobb eséllyel kaptak később bipoláris zavar vagy pszichotikus rendellenesség – például skizofrénia – diagnózist. Bár a teljes mintában viszonylag alacsony, mintegy négyezer főnél alakult ki ilyen betegség, a diagnózisok élethosszig tartó következményekkel járhatnak.

Nemcsak a súlyos pszichiátriai zavarok aránya emelkedett. A kannabiszt használó tinédzserek körében a depresszió előfordulása körülbelül egyharmadával, a szorongásé pedig mintegy negyedével nőtt. A kutatók arra is rámutattak, hogy minél fiatalabb korban történik a szerhasználat, annál erősebb az összefüggés.

A serdülők agya még intenzív fejlődési szakaszban van, és a kannabisz hatóanyagai kapcsolatba léphetnek azokkal az idegrendszeri receptorokkal, amelyek ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak. A feltételezés szerint ez a kölcsönhatás olyan változásokat indíthat el, amelyek csak évekkel később, fiatal felnőttkorban válnak láthatóvá.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: a mentális betegségek kialakulása összetett folyamat, amelyben genetikai, környezeti és egyéni tényezők egyaránt szerepet játszanak. A tinédzserkori kannabiszhasználat önmagában nem magyaráz meg minden esetet, ám a vizsgálat erősíti azt a feltételezést, hogy egyes fiataloknál felgyorsíthatja vagy felerősítheti a már meglévő hajlamot.

A kannabisz társadalmi elfogadottsága az elmúlt években jelentősen nőtt, ám a legalizációval párhuzamosan egyre fontosabbá válik a hosszú távú hatások tudományos feltárása. A mostani eredmények arra figyelmeztetnek, hogy a fejlődő agy védelme kiemelt szempont kell legyen a jövőbeni szabályozási és egészségpolitikai döntésekben.