Titokzatos bejárat a gízai piramisban?

Az egyiptomi piramisok, még 4000 év elteltével is, misztikum és csodálat tárgyai maradtak. Egy új kutatás szerint a Menkauré piramisa – a három fő gízai piramis közül a legkisebb – egy második bejáratot rejthet, amely a keleti fal mögött van lezárva.

A Kairói Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói három évet töltöttek a műemlék vizsgálatával, különféle módszereket alkalmazva, mint például elektromos ellenállásmérést, talajradart, és ultrahangos teszteket. Eredményeik, amelyeket az NDT & E International folyóiratban publikáltak, két üres teret tártak fel a sima mészkő burkolat mögött.

A keleti oldal már régóta különös figyelmet kelt a régészek körében. A kövek ezen a részen szokatlanul simára vannak csiszolva egy körülbelül tizenhárom láb magas és húsz láb széles területen, amely megegyezik a piramis ismert északi bejáratának felületével.

„Ilyen sima köveket egyébként csak a piramis jelenlegi egyetlen bejáratánál találunk” – írták a kutatók.

A piramis körülbelül i. e. 2490-ben épült II. Menkauré fáraó számára, és eredetileg körülbelül 213 láb magas volt. Bár ez a Gíza trió legkisebb tagja – a Khufu és a Khafré piramisok mellett – mégis építészeti csodának számít. Az új vizsgálatok azt sugallják, hogy egy olyan tervezési jellemzőt hordozhat, amelyre senki sem számított, és ez esetleg megvilágíthatja, hogyan építették az ókori építők ilyen precízen a műemlékeiket.

Stijn van den Hoven független tudós először 2019-ben javasolta egy második bejárat lehetőségét, miután észrevette a keleti fal sima köveit. Elméletét akkoriban nem vették komolyan, de az új bizonyítékok hitelt adnak neki. Az egyik üres tér körülbelül 4,6 lábnyira található a fal mögött, a másik körülbelül 3,7 lábnyira, ami arra utalhat, hogy szándékos tervezésről van szó, nem pedig véletlen szerkezeti hibáról.

Peter Der Manuelian, a Harvard Egyetem egyiptológusa, aki nem vett részt a kutatásban, a Live Science-nek elmondta, hogy a felfedezés „megmutatja, hogy még mindig van mit tanulnunk a gízai piramisokról.” Az ókori egyiptomi piramisok bejáratai általában az északi oldalon találhatók, így ezek a rendellenességek egy új építészeti kísérletet képviselhetnek – vagy egy szó szerinti ajtót, amely évezredek óta rejtőzik.

Ha ez beigazolódik, azt jelentené, hogy a Föld egyik legtanulmányozottabb műemléke még mindig rejteget egy titkot a falai mögött. Ez csak fokozza a kíváncsiságot az iránt, hogy mit csináltak az egyiptomiak, és hogyan.