Újabb csoportos kereset indult a Suno adatvédelmi incidense miatt

Újabb jogi front nyílt a Suno előtt, és ezúttal sem az AI-modellek tanításához használt zenék állnak a középpontban. Michael Beckham dél-dakotai felhasználó szeptember 3-án csoportos keresetet kezdeményezett a Suno ellen a massachusettsi szövetségi bíróságon, a vállalat 2025 novemberében történt adatbiztonsági incidensére hivatkozva.

A Beckham v. Suno, Inc. néven futó ügy a Massachusetts District Court nyilvántartásában 1:26-cv-14065 számon szerepel, és Allison D. Burroughs szövetségi bíróhoz került. A beadvány mindössze tíz nappal azután érkezett, hogy Burroughs bíró összevonta az ugyanebből az incidensből eredő két korábbi csoportpert.

A kereset szerint az érintett adatállományban mintegy 55,3 millió egyedi e-mail-cím szerepelt. Azoknál, akik telefonszámmal regisztráltak, telefonszámok is érintettek lehettek, emellett a beadvány több tízezer Stripe-vásárlási rekordot említ. Ezek között nevek, postai címek, vásárlási összegek, kártyatípusok, lejárati dátumok és a fizetési kártyák utolsó négy számjegye is szerepelhetett.

Fontos különbség, hogy ezek jelenleg a kereset állításai, nem jogerősen megállapított tények. A Suno korábban azt közölte, hogy az incidenst gyorsan elszigetelte, és az elsősorban elavult forráskódot, valamint bizonyos felhasználókhoz kapcsolódó korlátozott mennyiségű információt érintett. A vállalat szerint teljes bankkártyaszámokat és banki adatokat nem tárol.

Beckham azt állítja, hogy legkésőbb 2024 nyarán Gmail-címével regisztrált a Sunóra, majd a Have I Been Pwned szolgáltatásán keresztül értesült arról, hogy címe szerepel az érintett adatállományban. Az incidens 2025 novemberére datálható, szélesebb körben azonban csak 2026 júliusában vált ismertté.

A felperes szerint az eset óta megszaporodtak az általa kapott kéretlen telefonhívások és adathalász-kísérletek. Azt is állítja, hogy körülbelül tíz órát fordított a történtek kivizsgálására és saját biztonságának megerősítésére: jelszavakat és fiókbeállításokat ellenőrzött, potenciális visszaéléseket figyelt, valamint jogi tanácsot kért.

A kereset egyik központi kifogása éppen a tájékoztatás módja. Beckham szerint a Suno nem közölte vele személyre szabottan, hogy az ő fiókjához kapcsolódó adatok közül pontosan mi került illetéktelen kézbe. A támadás pontos módszere, az érintett rendszerek és az esetlegesen megkerült biztonsági mechanizmusok szintén nem ismertek nyilvánosan; ezeket a per későbbi bizonyítási szakasza tisztázhatja.

A beadvány gondatlanságot, hallgatólagos szerződés megszegését, jogalap nélküli gazdagodást és további jogsértéseket állít. Beckham országos csoportot szeretne képviselni azokból az amerikai felhasználókból, akiknek e-mail-címe vagy más személyes információja az érintett adatállományban szerepelt, emellett külön dél-dakotai alcsoportot is javasol. Az ügyben vitatott összeg összességében meghaladja az 5 millió dollárt.

Külön érdekes lehet a választottbíróság kérdése. Számos amerikai technológiai szolgáltató felhasználási feltételei arbitration clause-t és class action waivert tartalmaznak, amelyekkel egy vállalat megpróbálhatja a csoportos bírósági eljárást választottbírósági útra terelni. Beckham azonban előre vitatja, hogy a Suno észszerűen feltűnő módon tájékoztatta volna bármilyen választottbírósági megállapodásról, csoportos keresetről való lemondásról, delegation clause-ról, elévülési korlátról vagy felelősségi plafonról. Hogy ez az érvelés megáll-e, arról a bíróság még nem döntött.

Az új ügy várhatóan nem marad teljesen különálló. A két korábbi adatvédelmi pert augusztus 24-én vonták össze, a Pilavian-ügy lett a vezető eljárás, Beckham pedig saját beadványában is kapcsolódó ügyként hivatkozik rá. A három kereset további koordinációjáról ugyanakkor még nincs végleges bírósági döntés.

Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a Suno jogi helyzete már eleve rendkívül összetett. A vállalat ellen az adatvédelmi ügyektől függetlenül több szerzői jogi és előadói jogi eljárás is folyamatban van, amelyekben lemezkiadók, zeneműkiadók, jogkezelők és előadók vitatják, milyen tartalmakat és milyen módon használhatott fel a cég generatív modelljeinek fejlesztéséhez. Ezeket az ügyeket azonban érdemes elkülöníteni a mostani adatbiztonsági pertől: más jogalapon, más állításokkal zajlanak.

A következő hónapokban így nemcsak az lesz kérdés, hogy mi történt pontosan az 55,3 millió címet tartalmazó adatállománnyal, hanem az is, milyen tájékoztatási és biztonsági kötelezettsége volt a Sunónak, illetve a felhasználói feltételei mennyiben befolyásolják a csoportos keresetek sorsát.

Korábbi kapcsolódó cikkeink

A mostani Beckham-kereset közvetlen előzménye az a két adatvédelmi csoportper, amelyet augusztusban egyesített a massachusettsi szövetségi bíróság: 55 millió felhasználó adatai miatt került újabb jogi frontvonalba a Suno – OneMusic

Az első keresetről még júliusban írtunk, amikor nyilvánosságra került az állítólagos incidens nagyságrendje és az érintett adattípusok köre: Csoportos kereset indult a Suno ellen egy állítólagos adatszivárgás miatt – OneMusic

A Suno ettől különálló szerzői jogi vitáinak egyik újabb fejleménye, hogy a cég bírósági beadványban beszélt a YouTube-ról származó zenei anyagok használatáról: A Suno elismerte: YouTube-ról származó zenével tanította az AI-t – OneMusic