A Universal már nem tiltani akarja az AI-remixeket, hanem üzletet épít rájuk

A generatív AI és a zeneipar kapcsolatában alig két év alatt látványos fordulat történt. A vita eleinte főként arról szólt, hogy az AI-cégek milyen felvételekkel tanították modelljeiket, kértek-e ehhez engedélyt, és milyen jogok illetik meg azokat az előadókat és dalszerzőket, akiknek munkáiból ezek a rendszerek tanulnak. 2026 őszére azonban a nagy kiadók már nemcsak védekeznek: egyre aktívabban építik azt a piacot, amelyen a rajongók maguk alakíthatják át a licencelt zenéket.

Ennek legújabb lépéseként a Universal Music Group többéves stratégiai megállapodást kötött az ElevenLabsszel, amelynek első eredménye egy teljesen új, generatív AI-ra épülő zenei platform lesz. A rendszer már fejlesztés alatt áll, de indulási dátumot egyelőre nem közöltek. A két vállalat szerint licencelt zenére és az előadók önkéntes részvételére épül, a felhasználók pedig többek között remixeket, mashupokat, dalok új értelmezéseit és személyre szabott vokális élményeket készíthetnek majd a csatlakozó előadók és dalszerzők műveiből. 

Ez fontos különbség az ElevenLabs jelenlegi zenei termékeihez képest. A vállalat augusztusban már komolyabban belépett a generatív zenébe az ElevenMusic rendszerével, amely teljes dalok létrehozását és szerkesztését teszi lehetővé. Néhány héttel később megérkezett a Composer is, amelyről korábbi OneMusic-cikkünkben részletesen írtunk: ennél már nem kell minden módosításnál újragenerálni az egész számot, hanem külön kezelhető a verze, a refrén, a bridge vagy akár az egyes szakaszok hangszerelése. Az UMG-vel készülő szolgáltatás viszont különálló termék lesz, amelynek lényege nem általában a zenegenerálás, hanem ismert, jogvédett zenék engedélyezett átalakítása. 

Mati Staniszewski, az ElevenLabs társalapító-vezérigazgatója szerint az AI új lehetőségeket teremt arra, hogyan lépjenek kapcsolatba a rajongók kedvenc zenéikkel és előadóikkal. A megállapodás üzleti kulcsszava azonban legalább ilyen fontos: díjazás. A vállalatok azt ígérik, hogy a rendszerben részt vevő előadók és dalszerzők részesülnek az általuk létrehozott értékből. Hogy pontosan milyen elszámolási modell alapján, mekkora arányban és milyen felhasználásonként, azt egyelőre nem részletezték. 

És éppen itt kezd igazán érdekessé válni a történet. Az UMG ugyanis nem egyetlen AI-partnerséget kötött, hanem egymással részben átfedő licencelt kreatív ökoszisztémát épít. Augusztusban a Hookkal állapodott meg arról, hogy a rajongók hivatalos felvételekből készíthessenek közösségi médiára szánt remixeket és más átalakításokat. Ott az előadó vagy jogtulajdonos szabályozhatja, mely dalok használhatók, milyen funkciók engedélyezettek és hol osztható meg a végeredmény. Ahogy az UMG és a Hook megállapodásáról szóló elemzésünkben bemutattuk, a modell egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy a korábban szürkezónában keringő rajongói kreativitást mérhető és monetizálható rendszerbe terelje. 

Májusban pedig már a Spotifyjal is megszületett egy olyan megállapodás, amely licencelt, generatív AI-val készülő feldolgozásokat és remixeket tesz majd lehetővé a részt vevő UMG-előadók zenéiből. A tervek szerint ez fizetős kiegészítő szolgáltatás lesz a Premium előfizetők számára, és az előadók, illetve dalszerzők közvetlenül részesedhetnek az AI-val létrehozott változatokból származó értékből. A Universal stratégiája tehát már nem egyetlen „hivatalos AI-platform” felépítéséről szól, hanem arról, hogy több különböző felületen ugyanaz az alapelv érvényesüljön: licenc, alkotói kontroll és fizetés.

Az ElevenLabs-megállapodás ugyanakkor felvet egy ennél kényesebb kérdést is. Mi történik az elkészült zenével? Az ElevenMusic jelenlegi működése lehetővé teszi generált hanganyagok exportálását, az UMG-vel készülő platformról viszont egyelőre nem tudjuk, hogy az ott létrehozott remixek letölthetők lesznek-e, megoszthatók-e külső szolgáltatásokban, vagy akár hivatalosan terjeszthetők-e Spotifyon, Apple Musicon és más DSP-ken. A bejelentés csak azt rögzíti, hogy a platform különálló lesz; azt nem, hogy a rajta létrehozott tartalom milyen messzire juthat az UMG ellenőrzött környezetén kívül.

Ez nem technikai részlet, hanem annak eldöntése, milyen gazdaság épülhet az AI-remixek köré. Ha valaki készíthet egy Kendrick Lamar-, Billie Eilish- vagy Lady Gaga-dalból engedélyezett alternatív verziót, de azt kizárólag ugyanazon a platformon hallgathatja meg, akkor lényegében interaktív rajongói termékről beszélünk. Ha viszont egy jóváhagyási rendszer után ugyanaz a felvétel hivatalosan terjeszthető és monetizálható lenne, az már egy teljesen új, felhasználók által létrehozott zenei piacot teremthetne, ahol az eredeti előadó, a dalszerző, a kiadó és az új változat készítője ugyanabból a felhasználásból részesedhet.

A Universal már technológiai szinten is készül erre a világra. Az UMG és a Liquidax közös Music IP Holdings vállalata több mint két tucat AI-zenei szabadalommal rendelkezik, további több mint ötven bejelentés pedig elbírálás alatt áll. Az Udio és a GRAI már licenceli ennek a portfóliónak egy részét. Korábban részletesen megvizsgáltuk, miért lehet ez stratégiailag legalább olyan fontos, mint maguknak a zenéknek a licencelése: ha a következő generációs remix-, cover- és zenealkotó szolgáltatások bizonyos alaptechnológiák után is licencdíjat fizetnek, a kiadó nemcsak a katalógusból, hanem az azt átalakító infrastruktúrából is bevételt szerezhet. 

Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy az UMG korábban az Udióval is nagyon hasonló irányba indult. A 2025-ös szerzői jogi vita rendezése után a két vállalat egy licencelt, előfizetéses AI-zenei szolgáltatás fejlesztéséről állapodott meg, amelyben a felhasználók engedélyezett zenéket alakíthatnak át és oszthatnak meg. Az UMG–Udio megállapodásról már akkor azt írtuk, hogy az egyik legfontosabb kérdés az lesz, sikerül-e a korábbi szabad generálást egy vonzó, de jóval kontrolláltabb rendszerrel helyettesíteni. Ez a kérdés az ElevenLabs esetében ugyanúgy visszatér. 

Közben maga a verseny is egyre kevésbé hasonlít a két évvel ezelőtti „AI-cégek kontra zeneipar” felállásra. A technológiai vállalatok és a jogtulajdonosok egyre inkább egymással összekapcsolódó szövetségeket építenek, miközben minden szereplő megpróbálja megszerezni a saját pozícióját a kialakuló piacon. Az Udio többek között a Merlinnel és a Kobalttal is licencmegállapodást kötött, a Stability AI finanszírozásába pedig mindhárom major beszállt. A Stability AI 76 millió dolláros tőkebevonásánál már látható volt, hogy a nagy kiadók egy része nem egyszerűen licencadóként, hanem befektetőként is részesedni akar az AI-zene növekedéséből. 

Van azonban egy probléma, amelyre egyetlen partnerségi bejelentés sem ad még választ: akar-e mindezért fizetni a közönség? Technológiai oldalról egyre több cég képes zenét generálni, hangot klónozni, dalokat átszerkeszteni vagy hivatalos katalógusokból személyre szabott változatokat létrehozni. A licencelés körvonalai is egyre tisztábbak. Ettől azonban még nem tudjuk, hogy a rajongók mekkora része szeretne aktív alkotóvá válni, és hány embernek ér meg egy újabb havi előfizetést az, hogy kedvenc dalából saját remixet készíthessen.

Talán éppen ezért fontosabb az ElevenLabs–UMG-megállapodás annál, hogy milyen új AI-modell dolgozik majd a háttérben. A zeneipar következő nagy kísérlete már nem annak bizonyítása, hogy a mesterséges intelligencia képes-e zenét készíteni. Ezt a technológia lényegében eldöntötte. A kérdés most az, lehet-e belőle olyan tömegpiaci terméket építeni, amelyért a rajongó fizet, amely felett az előadó megtartja az ellenőrzést, és amelyből minden érintett valóban pénzt is kap.

Ha ez működik, az AI-zene következő nagy piaca talán nem is az lesz, hogy gépek próbálnak új előadókat helyettesíteni. Sokkal nagyobb üzlet lehet abból, hogy a már létező előadók zenéjét több százmillió rajongó kezdi el saját maga újraértelmezni – immár úgy, hogy minden egyes változat mögött licenc és elszámolás áll.

Korábbi kapcsolódó cikkeink