Negyedmilliárd dal a streamingben, de a többség szinte láthatatlan marad

2025 végére a zenei streaming szolgáltatások elérték azt a határt, amelyről néhány éve még csak becslések szóltak: világszerte 253 millió zeneszám vált elérhetővé, átlépve a negyedmilliárdos mérföldkövet. A friss adatok szerint a platformok naponta átlagosan 106 ezer új dalt fogadnak be, ami éves szinten közel 38 millióval több zeneszámot jelent az előző évhez képest.

A mennyiségi robbanás azonban nem járt együtt általános sikerrel. A statisztikák alapján a katalógusban szereplő dalok közel fele tíznél kevesebb lejátszást ért el, és az állomány mintegy 88 százaléka nem jutott el az évi ezer streamig sem. A streaming világa így egyre inkább kettészakad: miközben néhány ezer előadó hatalmas közönséget ér el, a többség gyakorlatilag láthatatlan marad.

A helyzetet tovább bonyolítja a mesterséges intelligencia által generált zenék gyors térnyerése. A Spotify a közelmúltban több mint 75 millió spam jellegű felvételt távolított el a rendszeréből, míg a Deezer naponta körülbelül 50 ezer teljes egészében AI által készített dalt azonosít és kezel. Ezek a számok jól mutatják, milyen mértékben terhelik túl a platformokat az automatizált tartalmak.

A jelenségre a zeneipar vezetői is reagáltak. A Universal Music Group vezérigazgatója, Sir Lucian Grainge többször figyelmeztetett arra, hogy a mesterségesen előállított zenei tömeg aláássa az alkotói munka értékét, és hosszú távon veszélyezteti az iparág fenntarthatóságát. Véleménye szerint a jelenlegi üzleti modellek nem minden esetben biztosítanak megfelelő tiszteletet és védelmet a valódi alkotók számára.

Válaszul ezekre a folyamatokra a nagy streaming szolgáltatók az elmúlt években művész-központú fizetési modelleketvezettek be. A Spotify és a Deezer új rendszerei arra törekednek, hogy ne a minimális hallgatottságú tartalmak osszák szét a bevételeket, hanem azok a dalok és előadók részesüljenek nagyobb jutalomban, amelyek valódi közönséget érnek el.

A negyedmilliárd dal fölötti kínálat egyértelműen új korszakot jelez, de az adatok azt mutatják, hogy a streaming problémája már nem a hozzáférés, hanem a figyelem. A következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogyan lehet ebben a zajban megőrizni az alkotói értéket, és valódi esélyt adni azoknak, akik nem tömeggyártott tartalommal, hanem zenével szeretnének jelen lenni.