Zeneipar újra a Kongresszusnál: site-blocking javaslatok készülnek a Cox‑ügy után

Supreme Court döntése, amely megfordította a Cox Communications -szal szembeni felelősségmegállapítást, komoly győzelem volt az internetszolgáltatók számára, ugyanakkor hátrányt jelent a jogosultaknak: így nehezebb lesz peres úton felelősségre vonni az ISP‑eket előfizetőik jogsértései miatt. Ennek nyomán a zeneipar a Kongresszusnál friss site‑blocking szabályozási javaslatokat kezdeményez, hogy a kalózkodást inkább a forrásán, a weboldalakon akadályozzák meg. Januárban a képviselő Zoe Lofgren, D‑CA bemutatta a Foreign Anti‑Digital Piracy Act (FADPA) tervezetét a Házban. Néhány hónappal később a szenátor Thom Tillis, R‑NC előállt a Block BEARD Act vázlatával, amelyhez kétpárti támogatást kapott Chris Coons , Marsha Blackburn és Adam Schiff szenátoroktól. Akkor még a Ház és a Szenátus törekvései nem voltak összehangolva, de a Legfelsőbb Bíróság döntése ezt megváltoztatta. Források szerint Lofgren és Tillis most egyesítik a két javaslatot egy egységes törvénytervezetté. Bár nyilvános végleges tervezet még nem került ki, a források úgy számolnak, hogy a jogszabálytervezetnek mindenképp be kellene vezetnie a DNS‑szolgáltatók és az internetszolgáltatók kötelezettségét a külföldi kalózoldalak blokkolására. Ez megfelel Lofgren eredeti FADPA‑javaslatának, amely név szerint említi az éves 100 millió dollárnál nagyobb bevételű DNS‑szolgáltatókat; Tillis Block BEARD terve ugyan nem említi kifejezetten a DNS‑szolgáltatókat, de a DMCA szerinti szolgáltatói meghatározás tág értelmezése alá vonhatja őket. A DNS‑szolgáltatók bevonása jelentős következményekkel járna: olyan szereplők, mint a Cloudflare vagy a Google, a javaslat hatálya alá kerülhetnek. Nemzetközi szinten is viszonylag újszerűnek számít, hogy a site‑blocking szabályok explicit módon kiterjednek a DNS‑szolgáltatókra. A zeneipari jogtulajdonosokat képviselő szervezetek, köztük az RIAA , az MPA és a Creative Future támogatják az ilyen irányú jogalkotást. Ezzel szemben a tech‑ipart képviselő Internet Infrastructure Coalition tavaly elindította a "DNS At Risk" kampányt, amely a DNS‑blokkolás veszélyeire figyelmeztet. A nyilvános vita eddig meglepően visszafogott maradt. A források ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a jogalkotási idővonal szűkös: a bevezetésre mindenképp sor kellene, hogy kerüljön még azelőtt, hogy Tillis mandátuma 2027 januárjában lejárna; alternatív lehetőségként a tervezetet egy omnibus költségvetési jogszabályhoz csatolhatják. A részletek egyelőre hiányosak, és nincs nyilvános tervezet, amit át lehetne nézni. A zeneipar és a jogtulajdonosok számára azonban világos, hogy a Cox‑ügy után megváltozott jogi környezetben a site‑blocking újra központi eszközzé léphet elő a kalózkodás elleni küzdelemben.