Lostprophets - Interjú

Idén nyáron először láthatjátok Magyarországon Wales legmenőbb metál bandáját, a Lostprophets-et. Most az augusztus 13-án 20:30-kor a Rock-Metal Nagyszínpadon fellépő zenekar egyik legrégebbi és legújabb tagja, a billentyűs-énekes Jamie Oliver, valamint a dobos Luke Johnson nyilatkozott nekünk. Melyik volt a legfurcsább műfaji címke, amivel a zenekar stílusát illették? Jamie Olvier: A rap metál. Luke Johnson: Én nem hallottam túl sok érdekes megfejtést. Amit inkább hallok az az, hogy mit éreznek az emberek a zenékkel kapcsolatban. Sokan mondták nekünk, hogy a zenénk segítette át őket a nehéz időkön, vagy pozitív energiákat nyertek ki belőle akkor, amikor úgy tűnt, hogy nem látják meg sosem a fényt az alagút végén. Kik voltak a mentoraitok? Kiknek az életműve hatott leginkább rátok a popkultúrában és a magánéletben? Jamie Olvier: Popkultúrában a Dalai Láma, a magánéletben pedig az apám és a fiam. Ki az öt legfontosabb személy a könnyűzenében? Luke Johnson: A könnyűzenében általában vagy a zeneiparban? Nem mindegy. Ha a zenéről általában beszélünk, akkor azt mondom, hogy a Smashing Pumpkins, a Clash, a Jane's Addiction, a Joy Division és az énekes-dalszövegíró, Miles Hunt volt rám a legnagyobb hatással. Viszont az iparban Dave Grohl a legkomolyabb fugura. Nagyra tartom őt, számomra Dave a tökéletes rocksztár archetípusa, pedig utálom a rocksztár kifejezést. Mindig egy csomó önálló projektje fut egyszerre, és mindegyik nagyon király, emellett óriási dobos és remek szövegeket ír. Minden interjújában önmagát adja, és mindenki aki találkozott vele, tudja róla, hogy nem egy elszállt srác, hanem inkább földhözragadt. Nagy egyben lehet a fickó! Hogyan reagáltak a családtagjaitok, amikor először hallották a zenéteket? Jamie Oliver: Ha jól emlékszem azt mondták, hogy ezért ne mondjak fel a munkahelyemen. Létezik olyan, hogy specifikus walesi hangzás? A ti zenétek inkább olyan, amit általában az alternatív metál gyűjtőfogalom alá sorolnak be a kritikusok. Jamie Oliver: Igen, létezik, de azokban az időkben, amikor a zenekar indult, még nem volt igazán karaktere. Beszéltek walesiül? Luke Johnson: Nemcsak, hogy én vagyok az új fiú a bandában, hanem az egyetlen tag, aki nem walesi. Birminghamben születtem és a városban nőttem fel, ahonnan rengeteg olyan kiváló banda indult el, melyeket a többiek bírnak. Mindez nem számít, mindig én vagyok a fekete bárány a zenekarban, az angol viccek céltáblája. Még szerencse, hogy a roadjaink többsége angol! Jamie egyébként jól beszéli a nyelvet. Jamie Oliver: Nagoes does dim siarad cymraeg (fordításban: Nem is beszélek walesiül. - a szerk.) Luke, a Duran Duran birminghami együttes. Ezek szerint biztos nekik szurkoltál a nyolcvanas években dúló Depeche Mode vs. Duran Duran rajongói háborúban? Luke Johnson: A nyolcvanas években születtem, úgyhogy nem nagyon folyhattam bele a küzdelembe, de emlékszem a szüleim mindkét zenekar lemezeit hallgattatták velünk otthon. Ha választanom kéne a Duran Duran és a Depeche Mode között, természetesen az előbbit választanám. A Depeche Mode-osok essexi arcok, nem a földijeim, nem is beszélve arról, hogy a Halálvágta a kedvenc Bond-filmem, aminek a Duran Duran jegyzi a főcímdalát. A Lostprophets története végigköveti az életpályátokat. Ha végignéztek rajta sok változás történt az elmúlt években? Milyen a kapcsolat a zenekar tagjai között: családi vagy inkább szakmai? Jamie Oliver: Az idő sok mindent megváltoztat, szétszakít embereket, de a mi barátságunk nagyon erős, így ez nem történt meg. Több időt töltöttem a srácokkal az elmúlt tíz évben, mint a családommal. Ezalatt a kapcsolatunk hozzánk hasonlóan érettebb és komolyabb lett. Most már csak akkor vagyunk együtt, ha dolgozunk: amikor dalokat írunk, stúdiózunk vagy próbálunk. Ez így természetes. Amikor egy családot alapítasz átalakul az értékrended, mindent az ő érdekükben teszel, nem pedig önzően cselekszel. Ez jelenti, ha az ember felnő. Luke Johnson: Mivel nem olyan régóta vagyok a zenekar tagja, ezért egy félig kívülálló véleményét tudom nektek megmondani. Szerintem a Lostprophets a legösszetartóbb banda, amiben valaha játszottam, egy testvéri szövetség. Olyan velük lenni, mintha egy hatalmas utazó család tagja lennél, amibe természetesen a minket kísérő személyzet is beletartozik. Megtiszteltetés ebbe a közösségbe tartozni, és remek érzés a hangulatos turnékon részt venni. Senkit sem veszítünk el...Soha! Mi minden évben készítünk Sziget túlélőcsomagot. Nektek van ilyen felszerelésetek? Mi van benne? Luke Johnson: Az én túlélőkészletem egy FlipCamből, egy üveg William Lawsonból, valamint a turnémenedzserünkből, Keith O'Neillból áll. Jamie Oliver: Én egy szemfedőt és egy füldugót biztos viszek magammal a Szigetre, hogy ki tudjam magam kapcsolni, ha szükséges. Mikor hallottatok először a fesztiválról? Jártatok már Magyarországon azelőtt? Jamie Oliver: Jó ideje ismerem már a Szigetet, de nem tudom megmondani mikor hallottam róla először, mert olyan a memóriám, akár egy halé. Milyen kastélyban is lépünk fel? Luke Johson: Nekem teljesen új lesz az élmény, mert először utazom Magyarországra és a Szigetre! Izgatott vagyok, az nem is kifejezés! Forrás: sziget.hu

A Badgirls csapat április 12-én ünnepli 24. szülinapját, ennek apropóján a tehetség-gondozás jegyében egy mix-versenyt is hírdettek, hogy lehetőséget adjanak a szegedi bulijaikon való dj fellépésre... E mellett a buli felvezető programjaként egy mini kerekasztal beszélgetésre is várják a nagyérdeműt a hazai (benne speciálisan a vidéki) szcéna helyzetéről való szakmai beszélgetésre...

5 éves születésnapját ünnepli a Purple Noise csapata

A Time Warp két napos eseménnyel ünnepli fennállásának 30. évfordulóját