AI-lenyúlás: hamis előadó vitte el egy duó Spotify-jogdíjainak 94%-át

Musician Owen Lyman-Schmidt szerint egy ismeretlen előadó, Carey Dupont a zenéjüket ellopva, sebesség- és hangmagasság-módosítással töltötte fel újra Spotifyra, AI-generált borítóval – és ezzel több mint 90%-át elszívta a jogdíjaiknak. A philadelphiai duó, a Makeshift Hammer tagja akkor szembesült a csalással, amikor egy régi rajongó jelezte: egy, a Blue Road című albumon hallható dalok úgy szólnak, mintha „ distorted it a bit. ” Lyman-Schmidt elmondása szerint sosem hallott Carey Dupont -ról, és közelebbről nézve az albumborító sem állt össze: „ I had never heard of Carey Dupont. And if you looked closely, the album art didn ’t quite make sense,” Lyman-Schmidt wrote. A név mögött sem weboldal, sem közösségi profil, sem korábbi fellépések nyoma nem volt – csak a Blue Road album minden nagy streamingszolgáltatón. Közben a Makeshift Hammer saját önmeghatározása továbbra is ironikus: „ Lyman-Schmidt describes Makeshift Hammer as Philly’s premier mandolin–bass guitar–junk percussion gutter-folk duo,” és bár He and his bandmate Bobby have been playing together egy tucat éve, a zene and music isn ’t a főállásuk – Lyman-Schmidt civilben magánnyomozó. A hamis kiadvány dalcímei gyanúsan hasonlítottak az eredetiekre: „All My Friend” az „All My Friends” helyett, „If Not Obvious” az „If It’s Not Obvious” helyett, „Banker and a Liar” a „Bankers and Liars” helyett. A zenében pedig a trükk a minimális változtatás volt: a Makeshift Hammer eredeti felvételeit hol felgyorsították, hol lelassították, így torzult ugyan a hangzás, de könnyen felismerhető maradt – Lyman-Schmidt saját, digitálisan elváltoztatott hangját azonnal azonosította. „A félelem, hogy Carey Dupont kiszorít minket, nem volt légből kapott: a Blue Road számait a lebukás előtti évben darabonként közel 50 ezerszer hallgatták meg” – írta Lyman-Schmidt. Ezzel szemben az eredeti, négy éve megjelent felvételek csak 1–2 ezres lejátszásszámot értek el. Valaki az ő zenéjükkel „játszotta ki” a streaming rendszert, és messze túlteljesítette őket. A közönség szerint „a lopás annyira egyértelmű”, hogy muszáj lépni. Hamar kiderült: nincs egyedül a bajban a helyi színtér – a szintén philadelphiai Katie Feeney , ismertebb nevén Roberta Faceplant hasonló esetről számolt be, és még mindig azon dolgozik, hogy leszedesse a másolatokat. Lyman-Schmidt szerint a Carey Dupont. And társaihoz köthető kiadvány a lehető legkisebb módosításokkal próbálta kikerülni az azonosító algoritmusokat, majd „rákapcsoltak az automatizált lejátszásokra”. Így But Carey Dupont egyetlen, AI-generált borítós albumával – AI-generated képpel, minimális pitch–tempo változtatással – a jogdíjak túlnyomó részét magához húzta. Az ügy újabb intő jel a streamingellenőrzés és a tartalomazonosítás gyenge pontjairól, valamint arról, mekkora kárt képes okozni egy látszólag apró trükk a független előadóknak.