Visszafordíthatóvá vált az Alzheimer-kór egerekben egy új vegyület segítségével

Olyan eredményt értek el amerikai kutatók, amelyet az Alzheimer-kutatásban sokáig lehetetlennek tartottak: laboratóriumi egerekben visszafordították a betegség tüneteit, még előrehaladott állapotban is. Nem pusztán a folyamat lassításáról vagy megállításáról van szó, hanem az elveszett kognitív funkciók tényleges helyreállításáról.

A Cell Reports Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Case Western Reserve University, a University Hospitals és a Louis Stokes Cleveland VA Medical Center kutatói a P7C3-A20 nevű vegyületet alkalmazták Alzheimer-kórra genetikailag hajlamosított egereken. Az eredmények alapján az állatok nemcsak megőrizték szellemi képességeiket, hanem azok az egerek is javulást mutattak, amelyeknél a betegség már súlyos tünetekkel jelentkezett.

A megközelítés alapja eltér a korábbi irányoktól. A P7C3-A20 az NAD+ szintjének stabilizálásával fejti ki hatását. Ez a molekula kulcsszerepet játszik a sejtek energiatermelésében és az agy egészséges működésében. Az NAD+ mennyisége az életkor előrehaladtával természetes módon csökken, Alzheimer-kór esetén azonban ez a folyamat felgyorsul, ami az idegsejteket fokozott gyulladásnak és működési zavarnak teszi ki.

Az Alzheimer-kutatás hagyományosan két fő kóros jelenségre fókuszált: az amiloid plakkokra és a tau csomókra. Ezek felhalmozódását sokáig a betegség elsődleges kiváltó okainak tartották. A mostani kutatás azonban tudatosan háttérbe szorította ezt a megközelítést, és inkább az agy energiaegyensúlyának helyreállítására koncentrált, lehetőséget adva a neuronoknak arra, hogy saját regenerációs folyamataik újra működésbe lépjenek.

A P7C3-A20 hatását két különböző egérmodellben vizsgálták. Az egyikben az Alzheimer-kórt az amiloid fehérjék felhalmozódása idézte elő, a másikban a tau fehérjékhez köthető genetikai mutációk. Mindkét esetben hasonló eredmény született: a vegyület vagy megakadályozta a betegség kialakulását, vagy visszafordította annak kognitív következményeit, miután azok már megjelentek.

Andrew Pieper vezető kutató szerint különösen biztató, hogy két genetikailag eltérő modellben is felépülést tapasztaltak. Ez arra utal, hogy még az előrehaladott Alzheimer-kór sem feltétlenül visszafordíthatatlan állapot, ha az agy alapvető működési feltételeit sikerül helyreállítani.

A kutatás ugyanakkor még korai szakaszban jár. Emberi klinikai vizsgálatokra mindenképpen szükség lesz, és a szakemberek óvatosságra intenek: felmerült annak lehetősége, hogy a kezelés hosszú távon növelheti bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát. Ennek ellenére a tanulmány jelentős áttörésnek számít.

Hosszú idő óta először körvonalazódik reálisan az a lehetőség, hogy az Alzheimer-kór nem csupán lassítható, hanem egy napon valóban visszafordítható vagy megszüntethető lehet. A mostani eredmények nem ígérnek azonnali gyógymódot, de új irányt mutatnak egy olyan betegség kezelésében, amely eddig szinte kizárólag vesztes csatákat hozott.