Ausztrália kizárja az AI-generált zenéket a slágerlistákról

Ausztráliában többé nem lesz elég nagy streamingforgalmat generálni ahhoz, hogy egy dal felkerüljön a hivatalos slágerlistákra. Augusztus 28-tól az ARIA kizárhat minden olyan felvételt, amely teljes egészében vagy túlnyomórészt generatív mesterséges intelligenciával készült.

A döntés fontos határvonalat húz egy olyan zeneipari vitában, amely eddig gyakran megrekedt annál a kérdésnél, hogy használtak-e AI-t egy dal elkészítéséhez. Az új ausztrál szabályozás ennél árnyaltabban közelít: nem magát az AI használatát tiltja, hanem azt vizsgálja, maradt-e érdemi emberi alkotói teljesítmény a felvétel mögött.

Az új Charts Code szerint egy generatív AI-eszközökkel készült dal továbbra is szerepelhet a listákon, amennyiben „lényegében ember által készített”, és nem merül fel vele kapcsolatban streaming- vagy listamanipuláció gyanúja.

Ez azt jelenti, hogy az AI-val megtisztított vokál, egy intelligens masteringeszköz vagy más, a produkciót segítő technológia önmagában nem zár ki egy zenét. Más megítélés alá kerülhet viszont egy olyan szám, amelynek énekhangját vagy meghatározó hangszeres részeit generatív modell állította elő.

Az ARIA már utólag is közbeléphet

Az új szabályok nem pusztán ajánlások.

Az ARIA jogosult lesz eltávolítani a feltételeknek nem megfelelő felvételeket, újraszámolni a listás helyezéseket, és szükség esetén visszavonni a korábban kiosztott listás elismeréseket is.

Az előadók és képviselőik ugyanakkor fellebbezhetnek, ha úgy gondolják, hogy egy felvételt tévesen minősítettek AI-generáltnak vagy nem megfelelőnek.

Ez különösen fontos lesz a gyakorlatban. Egy modern stúdióprodukcióban ugyanis az AI már nem feltétlenül egyetlen jól azonosítható eszköz. Jelen lehet a hangszerelésben, a vokálfeldolgozásban, a hangtervezésben, a maszteringben vagy akár az ötletelési folyamatban is.

A valódi kérdés ezért egyre kevésbé az, hogy „használtak-e AI-t?”, és sokkal inkább az, hogy „ki hozta létre a zenét?”

Annabelle Herd, az ARIA vezérigazgatója szerint sok előadó dolgozik AI-val támogatott eszközökkel, ezt azonban külön kell választani azoktól a szolgáltatásoktól, amelyek zenészek korábbi felvételein tanított modellek segítségével képesek szinte teljes produkciókat létrehozni.

Az új rendszer szerinte világosabb játékszabályokat teremt mindenkinek, aki Ausztráliában zenét jelentet meg.

Egy AI-val készült Madonna-feldolgozás már megmutatta a problémát

A szabályváltás időzítése különösen érdekes Josh Fawaz közelmúltbeli sikere miatt.

A queenslandi DJ-producer Madonna Like a Prayer című dalából készített feldolgozása rövid idő alatt az ausztrál rádiók egyik legtöbbet játszott felvételévé vált, és két ARIA-listán is a negyedik helyig jutott.

A siker után azonban egyre több kérdés merült fel a produkció elkészítésével kapcsolatban.

Fawaz elismerte, hogy mesterséges intelligenciát is használt, bár saját megfogalmazása szerint eszközként tekintett rá. Később a Spotify-on megjelenő információkat is módosította, és feltüntette, hogy a vokál, illetve a dobok bizonyos elemei AI-generáltak.

Az új szabályok alapján egy ilyen produkció már könnyen a határ másik oldalára kerülhet.

Az ARIA szerint a nemzetközi irányelvek várható értelmezése alapján azok a felvételek, amelyeknél a vezető éneket vagy valamely kulcsfontosságú hangszeres teljesítményt generatív AI hozta létre, nem felelnek meg a hivatalos listák követelményeinek.

Fawaz esete ezért szinte előrevetítette azt a problémát, amelyre az ARIA most szabályozási választ ad.

Nem csak Ausztrália húzza meg a határt

A változás egy nemzetközi folyamat része.

Az új ausztrál kódex jelentős részben az IFPI júliusban kiadott iránymutatásaira épül. A tervek szerint világszerte több mint húsz hivatalos slágerlista-rendszer vezet be hasonló különbségtételt az ember által létrehozott és a teljesen vagy túlnyomórészt AI-generált felvételek között.

Ennek tétje jóval nagyobb annál, hogy egy mesterséges intelligenciával készített dal hanyadik helyre kerül egy heti toplistán.

A slágerlistás eredmények presztízst, sajtófigyelmet és üzleti értéket teremtenek. Egy magas pozíció befolyásolhatja az előadó ismertségét, a koncertpiaci értékét és a későbbi megállapodásait is. Ha teljesen generált produkciók korlátozás nélkül versenyeznek emberi előadókkal, az már nem pusztán technológiai kérdés, hanem a zeneipari verseny szabályairól szól.

Közben továbbra is megoldatlan probléma, miből tanulnak azok a modellek, amelyek ezeket a zenéket előállítják. Zenészek és jogtulajdonosok világszerte vitatják azt az álláspontot, amely szerint szerzői joggal védett felvételek AI-modellek tanítására történő felhasználása automatikusan igazolható a „fair use” elvével.

Ausztráliában ez már politikai kérdéssé is vált. A kormány új AI- és adatközponti szabályozáson dolgozik, miközben erős szerzői jogi védelmet ígér az ország alkotóinak.

Az ARIA most nem próbálja eldönteni az AI-zene teljes jövőjét. Ennél sokkal konkrétabb kérdésre válaszol: minek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy felvétel ugyanazon a hivatalos slágerlistán versenyezhessen emberi zenészek munkáival.

Augusztus 28-tól Ausztráliában erre már egyértelműbb lesz a válasz: az AI segíthet elkészíteni a zenét, de nem veheti át az alkotó helyét.