Björn Ulvaeus: az AI-nak a tanulásért kell fizetnie

Határozott üzenetet fogalmazott meg Björn Ulvaeus a Genfben megrendezett AI for Good Summiton. Az ABBA társalapítója és a CISAC elnöke szerint a mesterséges intelligencia körüli jogi vita rossz irányba halad: nem az AI által létrehozott zenék kimenetére kellene koncentrálni, hanem arra, hogy a modellek milyen szerzői művekből tanultak.

Ulvaeus szerint az AI által generált tartalmak jogi vizsgálata félrevezető megközelítés.

„A végeredmény nem egyetlen dal másolata, hanem mindannak az új szintézise, amit a modell megtanult.” Éppen ezért szerinte a valódi kérdés nem az, hogy mi jön ki a rendszerből, hanem az, hogy mi került bele.

A zenész úgy véli, a szerzőket azért kellene kompenzálni, mert műveik a mesterséges intelligencia tanításának alapját képezik, nem pedig azért, mert egy adott AI-kimenet felismerhetően hasonlít egy konkrét dalra.

Beszédében a streaming korszak kezdetét hozta fel példaként. Emlékeztetett arra, hogy a streamingplatformok megjelenésekor sem az egyes lejátszások külön licencelése volt a megoldás, hanem a teljes zenei katalógusok engedélyezése, amelyek bevételeiből a jogosultak kollektív jogkezelésen keresztül részesedtek.

Ulvaeus szerint ugyanez a modell működhetne az AI esetében is. Elképzelése szerint az AI-szolgáltatások előfizetési bevételeinek egy részét olyan közös rendszerben kellene visszaosztani, amelyből azok a szerzők részesülnek, akiknek művei a modellek betanításához szolgáltak alapul.

„Az ehhez szükséges infrastruktúra már létezik. Nem új rendszert kell kitalálni, hanem politikai akarat kell ahhoz, hogy ez minden szereplőre kötelező legyen, ne csak azokra, akik képesek hosszadalmas pereket indítani.” – hangsúlyozta.

A CISAC elnöke arra is figyelmeztetett, hogy a kérdés nem csupán jogi vagy etikai természetű. Ha a szerzők hosszú távon nem tudnak megélni az alkotásból, kevesebben fognak éveket áldozni hangszeres tudásra, dalszerzésre vagy saját művészi hangjuk megtalálására. Ez végső soron magát az AI-ipart is gyengítheti, hiszen a modelleknek folyamatosan szükségük van új, emberi kreativitásból születő művekre.

„A méltányosság nemcsak erkölcsi kérdés, hanem annak a záloga is, hogy a kreativitás forrása ne apadjon el.” – fogalmazott.

Ulvaeus üzenetet küldött az AI-fejlesztő vállalatoknak is. Elismerte, hogy rendkívül fejlett technológiát hoztak létre, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ezek a rendszerek nem jöhettek volna létre az alkotók munkája nélkül.

Szerinte a szerzőknek nem ellenfélként, hanem partnerként kell helyet kapniuk az AI jövőjében, és részesedniük kell abból az értékből, amelynek létrejöttéhez saját műveikkel hozzájárultak. A jövő kérdése így nem az, hogy az emberi kreativitás vagy a mesterséges intelligencia győz-e, hanem az, képes lesz-e a két oldal méltányos együttműködésre.