Bohumil - Interjú

Bohumil talán sokak emlékezetében úgy él, mint egy igazi 21. századi vagány bohém kölyök, aki imádja az életet, a jó zenét, és még ráadásul átkozottul tehetséges is. A kamaszos szenvedély és lendület azonban az utóbbi 1-2 évben valami egészen éretékes együtthatóvá kristályosodott, amiben már a tudatosság kormányozza a – persze még mindig fiatal – művész hajóját. Kérdések és válaszok a változásokról, s meglepő fejleményekről egy elképesztően jól sikerült album kapcsán, amit idén őszre készített el Bohumil The Compilation címmel…

- Született egy album, ami digitálisan bárki számára elérhető. Olyan igazi Bohumilos – már maga a tracklista is… Ez pillanatkép vagy inkább összegző kompiláció? - Csináltam hónapról-hónapra a promó mixeket, amikben sok, általam átszerkeztett zene volt, de valahogy nem volt teljesen az enyém, többre vágytam. Szerettem volna egy kicsit különlegesebb, időtállóbb mixet. Már nagyon régóta foglalkoztatott ez az ötlet. Mint ahogy azt régebben is hangsúlyoztam, hogy legyél egyedi, nos ezt a mai napig vallom. Nagyon átgondolt mixet akartam csinálni, épp ezért sok munka is van benne.Van olyan zene, amit már vagy egy éve írtam, pl. a People Like Me-t a tavalyi pécsi DJ Festivalra. Nos, hogy összegző vagy nem: bizonyos értelemben igen. Egy korszakot akartam lezárni. Itt az ideje annak, hogy a bohókás srác felnőjön és komolyabb vizekre evezzen. Ezért is akartam egy komplett megújulást minden téren (honlap, sajtóképek stb.). Semmiképp sincs megállás, bár óvatosabban fogom a jövőben a bootleg témákat kezelni, és inkább még céltudatosabban a saját zenékre akarok koncentrálni.

- Négy teljesen saját zene hallható a mixben. Miért pont ezeket választottad? Ezek mikor és hol jöttek ki? - Ebből konkrétan egy zene az, ami már megjelent: ez a Lawlergasm, és Moti Brothers kiadójánál, az ITOM Recordsnál jött ki még a nyáron. Készen van több track is, de ezt a négyet éreztem a mixbe megfelelőnek. Szerintem nagyon fontos az ív, akár egy warm up, egy főidös, vagy legyen az levezető, vagy akár még egy chill szettben is. Amikor elkezdtem dj-zni, egy "öreg" diszkós azt mondta nekem, két zene nagyon fontos, az első és az utolsó. Ezt a szabályt úgy alkalmazom, hogy általában az elején valami olyan zenével vagy akár intróval kezdek amire 100% hogy mindenki felfigyel és a végére valami ismertebb zenét teszek fel. Ezt érdemes betartani, mert akkor az emberek úgy mennek haza hogy megjegyzik: Hú, na, ez szuper volt! - Mennyire volt céltudatosság benned, amikor mondjuk a Luciano vagy a Villalobos zenéjét átgyúrtad? Mi dolgozott benned a feldolgozásukkor? /–hogy játsszunk kicsit a szavakkal is…/ - Még ha van, aki a magyar Lucianonak is hív, nem érzem így. Tény, hogy mindkét ember zenéjével azonosulni jól tudok, de nem ez volt a fő ok, amiért megcsináltam a saját verzióimat. Mindkét zene eredetijét nagyon szeretem, de nem tudtam úgy játszani, ahogy én akartam és több fantáziát láttam bennük. Ezért csináltam egy-egy saját verziót. Nekem ez tetszik. Valaki szerint túl elcsépelt, mert megszólal az estén például a Lucianonál a Gloria Estefan - Conga!. De hány szupersztár lemezlovastól lehetett a stílusától kellemesen meglepően mást hallani a szettjében? Akár Loco Dice, Marco Carolánál egy Vanilia Ice - Ice Ice Baby vagy a Steve Lawlernál The Verve - Bittersweet Symphony pop-rock zene vagy akár sokaknál a New Order klasszikusa Blue Monday, hosszasan lehetne sorolni a listát. Szerintem nagyon nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy bármilyen zenét is játszol, azt szívből játszd. Megérzik az emberek, lehet hülyén hangzik, de ez így van. - Avass be minket, kérlek, hogy például a fenti két tracknél mit követtél el? Mit tettél bele vagy vettél ki? (csak egy-két mozzanat elég példának – amit az olyan hülye laikusok is megértenek, mint én, haha) - Az Villalobos zenénél a témát használtam fel, ami egy nyúlás, mégpedig egy francia zenész úriember nevéhez fűzödik az eredeti. Ez egy igazi fülbemászó zongoratéma egy gyerekkórussal karöltve. Imádom az ilyet, mert a saját szádízeként szerkezted át a zenét. Rád van bízva, hogy mit hozol ki belőle. Beletettem a kötelezőket, amik kellenek, hogy főmüsoridőben is jól müködjön a track, feszes bassline, bólogatós groove-ok, seggrázzós shaker, stb. A Luciano zenét pedig már többszőr samplereztem (fellépés közben egy samplert is használok) más zenékre. Érdekes volt youtube-on látni olyat, hogy valaki egy felvett dj szettemből kivágott egy ilyen részt, és ezt tette fel mint Bohumil verzió. Ezért is csináltam rá egy saját verziót. A munkametódus hasonló volt, mint a Villalobos zenénél, csak itt a kiállást használtam fel.

- Madonna La is La Bonitája szintén kellemes meglepetés… Hogyhogy pont ezt a klasszikus darabot kaptad elő? - Sétáltam egy bevásárlócentrumban meghallottam, ahogy előttem egy csajszi énekelte. Az nap végéig dúdoltam, meg is jegyzetem a lányt is, mert nagyon szép volt. Még aznap meg is lett a bootleg. Gondoltam, hogy sikere lesz, de azt nem, hogy ennyire... A youtube-mon és a soundcloud-mon lévő számok is ezt bizonyítják. Kellemes meglepetés volt a javából, mint ahogy az is, hogy Slide-tól, Yveléktől, Korneltól, Moti Brotherstől stb. megannyi támogatást kaptam. Sőt még sláger dj-k is rám írtak hogy mikor kaphatnák meg. Emlékszem, egyszer ellátogattam egy buliba, és rég nem láttot dj-cimborák nem a "hogy vagy?" kérdéssel fogadtak, hanem azzal hogy mikor kaphatnák már meg, mert nagyon játszanák. madonna - la isla bonita (bohumil bootie) by djbohumil - Minden zenédből és mixedből óriási energia árad, mégsem nevezhetjük ezeket veretősnek vagy ne adj’isten kommersznek. Ez az „okos-mulatós” zenei képlet hogyan fejlődött ki nálad? - Talán ez Balatonmáriafürdőre illetve Kaposvárra vezethető vissza, ahol sokszor én zárhattam.15-16 évesen elég fura volt számomra, és ez bennem maradhatott, mint sok más emlék. Ott megtanultam, hogyan kell az embereket megtartani reggelig. És sokszor hallom, hogy mennyire fontos egy warmup szett, nos szerintem levezetés is ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb. Mindenkinek elégedetten kell távoznia a helyről, és emlékszem a pacsikra illetve a dicsérő mondatokra a bulik végén mind az emberektől, mind a tulajtól, mind a pultosoktól és azoktól DJ-ktől, akik mellett lehetőségem volt játszani. Ezek mind önbizalmat adtak, de ezt is meg kell tanulni kezelni. Képlet erre? Erre nem lehet kitalálni ilyet, ezt valaki vagy érzi, vagy nem. - Térjünk vissza a mixre! Oleg Poliakov neve talán kevésbé lehet ismerős a nagyközönség számára… Róla mesélj egy kicsit, kérlek! - Oleg Poliakov csinálta Luciano, La Ruta Del Soul útifilmjének designját, utómunkáját. Bár nagyszerű dj/producer is, és ahogy láttam, járkál a hazájában, Franciaországban eleget fellépni. A Caravan zenéjét egy Ultra Music Festivalos Luciano-videón láttam, megőrültem érte. Majd egy Hi!Fly bulin hallottam Reboottól. Egy olyan zene, amit tényleg bármikor felteszel, és müködik, az emberek veszik. Annyit hallgattam, hogy egyik pillanatról a másikra beütött a szikra, és meg kellett csinálnom rá a remake-t. Ráadásul úgy van felépítve a track, hogy nagyszerű újraértelmezési alapanyag.

- A Lawlergasmról szeretnék hallani valami pikánsat… A női orgazmust például élőben vettétek fel? hahaha - Sajnos nem. (mosoly) Még Steve Lawler myspace-én volt egy kép, ahol egy csávón volt ilyen póló, és ha megláttam, mindig mosolyogtam rajta. Majd valahogy megcsináltam a tracket. Elöszőr nem is akartam nagyon játszani, meg nem is akartam kiadást, se publikálást a zenéről. Aztán játszottam bulikban, és sokszor láttam, hogy az emberek arcára kiült a WTF? féle kifejezés és végül pedig a megörülés. Ez pedig nagyon megtetszett nekem is, innetől fogva gondoltam arra, hogy ki lehetne adatni.

- A Feel Me-nek örömmel hallgattam az acid verzióját… Mostanában nagyon jönnek vissza sorban az olyan irányzatok, mint az acid, garage, speed garage… Te akkor még nagyon fiatal voltál, mégis jól elkaptad a lényegét. Netán már akkor is hallgattál ilyen zenéket? Vagy honnan táplálkoznak ezek a „gyökerek”? - Én körülbelül '97-'98 körül csöppentem bele az elektronikus zenei világba, nagyon fiatalon. Akkor volt egy nagyon jó barátom, aki lemezeket gyűjtögetett. Aztán állandóan vele lógtam, csináltuk a mixkazettákat, suli rádiót, bulikat stb. Akkor már inkább a holland pumpin’ house ment, és a progi kezdett virágozni. Sok behozni valóm volt, de végülis a lemezgyűjteményben minden volt, nem csak acid. Ezt azonban egy '92-es zenéből samplingeltem. Egy hétig szinte csak ezt hallgattam, már a körülöttem lévők ki voltak tőle. Az acidet én írtam bele, a zongoratémát és a vokált pedig zseniálisan fel lehetett használni. Szerettem volna egy kicsit érzelemmel feltölteni ezt a zenét, és nem verni a házat, mert abszolút olyan a hangulata. Zárózenének ideális lett, mint ahogy az albumon is megtalálható. - Várható esetleg folytatása a mixnek? - Azt hiszem, ilyen jelegű mix semmiképp ebben az évben. Most úgy érzem, hogy mindent kiadtam magamból. Szeretnék komolyabb irányba haladni. Sok célom van a zeneírással kapcsolatban, amiket kitűztem, és meg akarom valósítani ezeket. - Evezzünk egy kicsit személyesebb vizekre, ha megengeded! Eltelt immár (ha jól számolom) 5 év, mióta megnyerted a Justmusic DJ-versenyét. Mi a legfontosabb változás, ami azóta történt veled? - Iszonyat sokat köszönhetek a Justmusic-nak, és tényleg szeretném mind a régi, mind az új stábnak megköszöni a támogatásukat. Június végén azonban békésen elváltak az útjaink. Most van valami új, ahol remélem lesz egy kis összetartás, ez a Prime.FM. Ehhez el kell mondanom: van egy hely, Balmazújváros (Debrecentől 40 km-re), ahol már az első játszásom alkalmával, ahogy a szervező (Thomas Borza) is mondta, az ottani emberek szívükbe zártak, ráadásul Tomiékkal nagyon egy hullámhosszon vagyunk mind zeneileg, mind emberileg. Ezért is lettem Mariposas (Mariposas, spanyolul pillangót jelent) tag.Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a saját dolgaimat nem csinálom tovább. Tomi csapata azon ritka szervezők egyike, akik szívvel-lélekkel csinálják a bulikat, és ez nagyon is meglátszik. Ezért van úgy, hogy együtt csináljuk a rádiómüsort, ami csütörtökönként megy 18:00-19:00-ig a Prime.FM müsorán, Mariposas radioshow név alatt, de az A'la Bohumil sincs elfelejtve, mert amikor én vagyok a rádióban, akkor ilyen néven megy az aznapi szelekció. További infók: https://www.mariposasproduction.com/ - A legutóbbi interjúdban egyfajta életmódváltást említettél. Hogy vált be az új szemlélet a hétköznapokban? - Hiányzott nagyon a sport, hiszen sok éven át röplabdáztam és kosárlabdáztam. Egyetem alatt nagyon elhagytam magam, és már régebben meg kellett volna hoznom ezt a bizonyos döntést. Bár néha bűnözök, mert nagyon szeretek főzni, de az - úgy gondolom - belefér. Mindenkinek ajánlom, aki hasonlóval problémával küzd, mint én, hogy szánja el magát, mert megéri ez a döntés! Sok akaraterő, elszántság kell, de miben nem, ha sikeres akarsz lenni? Én sikeres, elégedett akarok lenni, mint mindenki az Életben, erre kell törekedni. - Mi az, ami mostanában a hétköznapjaidat kitölti a zenélésen túl? - Anno - úgy érzem - félmunkát végeztem. Mert sokat fogytam, az tény, de ez meglátszik szó szerint a bőrömön. Ezért most a gyúrás az, ami kitölti az időmet a kocogás mellett. Kikapcsolsz, nem foglalkozol semmivel, feltöltődsz, és kellemesen elfáradsz. Szeretném magam végleg kicserélni. Ez is egy komolyabb cél, és ezt is meg akarom valósítani. - Hova menjünk, ha legközelebb látni-hallani szeretnénk téged élőben? - November 9-én, pénteken egy Mariposas bulin leszek hallható Balmazújvárosban Tomiékkal, és a vendég pedig Egér, vagyis Sanfranciscobeat lesz. Az elmúlt időszakban sokat játszottam Egérrel, ő az egyik, akivel imádok fellépni, mert nemcsak hogy hallgattom odafele a szóvicceit (mosoly), de nincs megkötés, mert tudom, hogy utánam iszonyat jó techno jön, és abszolut jól épül így fel az este. …És még egy üzenet: Legyél egyedi, és csináld, amit szeretsz! A’la Bohumil – The Compilation Ala BOHUMIL - The Compilation by djbohumil