A sneakerőrület korábbi lendülete megtört, de a kultúra nem tűnt el: a cipők köré ma már zene, művészet, sport és közösségi élmények épülnek. Budapest is követi ezt az irányt.
Néhány évvel ezelőtt egy sneakeres rendezvény még elsősorban a cipőkről szólt. A gyűjtők találkoztak, megmutatták egymásnak a legújabb szerzeményeiket, ritka modelleket adtak-vettek, és arról beszélgettek, melyik limitált megjelenés lehet a következő nagy dobás. Ma azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sneakerkultúra túllépett ezen a világon. A cipő továbbra is fontos, de már nem feltétlenül maga a főszereplő, sokkal inkább egy közös kulturális nyelv része.
Erre jó hazai példa a New Universe Budapest, amely a sneakerközpontú találkozók világából egy jóval összetettebb, zenét, divatot, sportot és művészetet összekapcsoló eseménnyé fejlődött.
A rendezvény 2026. november 28–29-én a budapesti BOK Csarnokban tér vissza, ezúttal 8000 négyzetméteren. A szervezők 20 országból érkező kiállítókkal, mintegy 200 árusítóasztallal, különleges sneakerekkel, vintage ruhákkal, független streetwear márkákkal és kulturális programokkal készülnek.
A programban nemzetközi és hazai hiphopfellépők, koncertek, sportaktivitások és beszélgetések is helyet kapnak. A meghirdetett vendégek között szerepel Hiroshi Fujiwara, a Fragment alapítója és a nemzetközi streetwear-kultúra egyik meghatározó alakja, valamint Weiland, Mollywood és Grasa is.
A zenei programok mellett külön színpad foglalkozik a streetkultúra, a sport és a sneakerdivat kérdéseivel, a WhyWeDream pop-up stúdió pedig a hiphop alkotói oldalát is közelebb hozza a látogatókhoz.
Ez már jóval több, mint egy cipővásár. Egy olyan közeg, ahol a sneakerek találkoznak a hiphoppal, a street arttal, a kortárs divattal és a városi életstílussal.
A New Universe fejlődése pedig egy fontosabb kérdést is felvet: vajon miért változott meg ennyire a sneakerkultúra az elmúlt három-négy évben?
Három éve még a cipő volt a sztár – mára megváltoztak a szabályok
A 2020-as évek elején a sneakerpiac szinte megállíthatatlannak tűnt. Egy új Nike Dunk, Air Jordan vagy különleges Adidas megjelenés komoly eseménynek számított. A legkeresettebb modellekért sorsolásokon kellett részt venni, a sikeres vásárlók pedig sokszor már a megjelenés napján jelentős haszonnal adhatták tovább a cipőket.
A sneakerek ekkorra messze túlnőttek eredeti funkciójukon. Egyszerre váltak divatcikké, státuszszimbólummá, gyűjtői tárggyá és bizonyos esetekben befektetési eszközzé.
A közösségi média tovább erősítette a jelenséget. Az Instagramon, a TikTokon és a YouTube-on megjelenő sneakerbemutatók, hírességek és influenszerek folyamatosan újabb modelleket emeltek a figyelem középpontjába.
A vásárlás sok esetben már nem kizárólag arról szólt, hogy valakinek tetszett-e egy cipő. Legalább ilyen fontos lett, mennyire ritka, mennyit ér a másodlagos piacon, és milyen státuszt jelent a birtoklása.
Az elmúlt években azonban ez a lendület érezhetően mérséklődött.
A sneakerpiac nem omlott össze, de a hype már nem a régi
A változás nem pusztán benyomás. A kereskedelmi és viszonteladási adatok is arra utalnak, hogy a sneakerpiac korábbi, rendkívül gyors növekedése lelassult.
Az Edited kiskereskedelmi elemzőcég adatai szerint az amerikai sneakermárkák értékesítési növekedése 2022-ben még 13 százalékos csúcsot ért el, 2025-re azonban alig több mint 1 százalékra mérséklődött.
Ez nem azt jelenti, hogy az emberek egyik napról a másikra abbahagyták a sportcipők vásárlását. Sokkal inkább azt, hogy a korábbi, szinte minden új megjelenést körülvevő vásárlási láz veszített az erejéből.
A Nike Dunk különösen látványos példája ennek a folyamatnak. A modell néhány éve még a sneakerhype egyik legfontosabb szereplője volt, a folyamatosan érkező új színváltozatok azonban idővel csökkenthették a különlegességét.
A viszonteladói piacon is hasonló változás figyelhető meg. A StockX és a GOAT platformokon korábban sok limitált cipő a bolti ár többszöröséért cserélt gazdát, ma viszont számos modell a kiskereskedelmi ár közelében vagy az alatt talál vevőt.
A sneaker tehát nem tűnt el, de egyre kevésbé működik automatikus státuszszimbólumként vagy biztos befektetésként.
Amikor minden limitált, már semmi sem igazán különleges
A sneakerkultúra egyik legerősebb mozgatórugója hosszú időn keresztül a ritkaság volt.
Egy nehezen megszerezhető cipő értékét nemcsak a dizájnja vagy a minősége határozta meg, hanem az is, hogy milyen kevesen juthattak hozzá.
A limitált megjelenések, a sorsolások és a gyors készlethiány mind hozzájárultak ahhoz az érzéshez, hogy egy adott modellt most kell megszerezni, különben később már csak jóval drágábban lehet hozzájutni.
A márkák azonban egyre több színváltozatot, együttműködést és újrakiadást kezdtek piacra dobni.
A folyamatos kínálatbővülés következtében a korábban különlegesnek számító formák fokozatosan megszokottá váltak.
A jelenséget gyakran sneaker fatigue-nek, vagyis sneakerfáradtságnak nevezik. A kifejezés arra utal, hogy a vásárlók egy idő után kevésbé reagálnak az állandó újdonságokra.
Ami három éve még azonnali vásárlást váltott ki, az ma sokszor már csak egy újabb modell a több száz elérhető lehetőség között.
A sneakerkultúra ezzel egy érdekes fordulóponthoz érkezett: ha már nem a ritkaság és a gyors viszonteladási nyereség tartja fenn az érdeklődést, akkor mi adhat neki új lendületet?
A válasz egyre inkább a zenében, a divatban és a közösségben keresendő
A sneakerek soha nem léteztek teljesen önálló kulturális jelenségként.
A hiphop, a kosárlabda, a gördeszkázás, a graffiti és az utcai divat évtizedek óta szorosan kapcsolódik hozzájuk.
Az Air Jordan története elképzelhetetlen a kosárlabda nélkül, az Adidas Superstar népszerűségében meghatározó szerepet játszott a hiphop, a Vans pedig a gördeszkás kultúrával forrt össze.
A sneakerboom csúcspontján azonban sokszor maga a termék és annak piaci értéke került előtérbe.
Most egyre inkább úgy tűnik, hogy a hangsúly ismét a kulturális kapcsolódások felé tolódik.
A cipő már nem feltétlenül azért érdekes, mert mennyit lehet keresni az eladásával, hanem azért, mert egy adott zenei szcénához, közösséghez vagy életstílushoz kapcsolódik.
Ez a változás a márkák világában is megfigyelhető.
Miközben egyes korábbi slágermodellek iránt csökkent a kereslet, a technikai futócipők, a kényelmesebb sziluettek és az újragondolt retró modellek egyre nagyobb figyelmet kapnak.
A StockX 2025-ös kereskedési adatai szerint például a Mizuno, a Saucony és a Salomon is jelentős növekedést ért el a platformon.
A vásárlók tehát továbbra is keresik az érdekes cipőket, de egyre inkább a személyes stílus, a kényelem és a kulturális kötődés alapján választanak.
A sneakeres rendezvények is új szerepet kapnak
A piac átalakulásával párhuzamosan a sneakeres események szerepe is változik.
Egy hagyományos sneaker-találkozó középpontjában elsősorban a vásárlás, az eladás és a gyűjtés állt. A látogatók azért érkeztek, hogy különleges modelleket találjanak, más gyűjtőkkel találkozzanak, vagy bemutassák saját kollekciójukat.
A mai közönség azonban ennél összetettebb élményt is kereshet.
A sneaker továbbra is fontos belépési pont, de az események egyre gyakrabban kapcsolják össze a cipőket a zenével, a kortárs művészettel, a sporttal és a kreatív iparágakkal.
Egy ilyen rendezvényen már nem feltétlenül kell sneakerrajongónak lenni ahhoz, hogy valaki megtalálja a számára érdekes programot.
Lehet, hogy valaki egy hiphopkoncert miatt érkezik, más a vintage divat vagy a street art miatt, megint más pedig egy különleges cipőt szeretne beszerezni.
A különböző érdeklődési körök azonban ugyanabban a kulturális térben találkoznak.
Ez a sneakerkultúra egyik legfontosabb új iránya: a termékközpontú gyűjtői világból egy szélesebb, közösségi és kulturális élmény felé mozdulhat el.
A New Universe Budapest ezt az átalakulást mutatja meg élőben
A New Universe Budapest éppen ezért érdekes példája annak, hogyan változhat meg egy sneakerközpontú esemény szerepe.
A rendezvény már nem csupán arról szól, hogy milyen cipőket lehet megvásárolni. A szervezők olyan közös teret hoznak létre, ahol a streetwear, a hiphop, a sport, a kortárs művészet és a városi kultúra egymást erősítik.
A november 28–29-i eseményen a látogatók a különleges sneakerek és vintage ruhák mellett zenei fellépőkkel, kreatív programokkal és a streetkultúra különböző szereplőivel is találkozhatnak.
A nemzetközi vendégek, a hazai előadók és a független márkák jelenléte pedig azt is jelzi, hogy ez a közeg már jóval szélesebb, mint a hagyományos sneakeres gyűjtőtársadalom.
A New Universe nem feltétlenül azt bizonyítja, hogy minden sneakeres rendezvény ebbe az irányba tart. Azt viszont jól szemlélteti, milyen lehetőségek nyílnak meg, amikor a cipők köré épült közösség más kulturális területekkel is összekapcsolódik.
Nem a sneakerkultúra vége, hanem egy új korszak kezdete?
A sneakerpiac korábbi lendülete valóban megtört, de ebből nem következik, hogy maga a kultúra is hanyatlásnak indult volna.
A limitált megjelenések körüli felhajtás mérséklődése akár teret is nyithat egy sokszínűbb, kevésbé kizárólag a vásárlásra épülő közeg számára.
A sneaker ismét lehet az önkifejezés eszköze, egy zenei közösség jelképe vagy egy kreatív életstílus része, nem pedig pusztán egy drága termék, amelynek értékét a viszonteladói piac határozza meg.
Lehet, hogy három éve még az volt a legfontosabb kérdés, kinek van meg a legritkább cipője. Ma egyre inkább az számít, milyen zene, művészet, közösség és történet kapcsolódik hozzá.
A New Universe Budapest pedig éppen ezt az irányt képviseli: a sneakerkultúrát nem lezárt divathullámként, hanem folyamatosan fejlődő, több műfajt összekötő kulturális közegként mutatja be.
A New Universe Budapest 2026. november 28–29-én várja a látogatókat a budapesti BOK Csarnokban.
Jegyek és részletes program: New Universe Budapest – jegyvásárlás az Oneticket oldalán
