A hibás zenei metaadatok miatt jogdíjak tűnhetnek el

A zeneiparban a metaadatok pontossága már messze nem egyszerű adminisztrációs kérdés. Eric Baptiste, a QwantumRights Solutions társalapítója és vezetője szerint a hibás vagy hiányos repertoár- és jogi adatok közvetlen bevételkiesést okozhatnak, miközben a probléma sokszor évekig észrevétlen marad.

Egy zenemű jogdíja számos szereplőn haladhat keresztül, mire eljut a megfelelő jogosulthoz. Szerzők, zeneműkiadók, közös jogkezelő szervezetek, adminisztrátorok és digitális szolgáltatók adatbázisainak kell egymással kommunikálniuk. Ha ugyanaz a mű eltérő szerzőkkel, tulajdoni arányokkal vagy verziókkal szerepel ezekben a rendszerekben, a jogdíjak késhetnek, rossz helyre kerülhetnek vagy egyáltalán nem jutnak el a jogosulthoz.

A QwantumRights egy konkrét megbízás során összevetette egy ügyfél műjegyzékét az üzleti partnereknél tárolt adatokkal. A vizsgálat több ezer hibás bejegyzést talált, köztük rosszul azonosított szerzőket és kiadókat, téves tulajdoni arányokat és egymásnak ellentmondó műverziókat. Ezek nem elméleti adatminőségi problémák voltak: közvetlen hatással voltak a jogdíjbevételekre.

A cég szerint az ilyen veszteség ritkán jelenik meg egyetlen látványosan hiányzó kifizetésként. Sokkal gyakoribb, hogy apró eltérések halmozódnak fel több száz vagy több ezer műnél, és csak akkor válnak feltűnővé, amikor egy katalógus bevételei már nem egyeznek azzal, amit a jogosultak a felhasználási adatok alapján várnának.

A rendszeres jogdíjkimutatás sem feltétlenül jelenti azt, hogy minden rendben van. Egy vállalat rendelkezhet korszerű technológiával, tapasztalt munkatársakkal és stabil nemzetközi kapcsolatokkal, miközben ugyanazokról a művekről eltérő információk keringenek a globális jogkezelési rendszer különböző pontjain.

Baptiste ezért arra figyelmeztet, hogy a problémát nem lehet egyszerűen IT-feladatként kezelni. A zeneipar jelentős előrelépést tett a szabványosított adatcsere és az azonosítók területén, de önmagában a jobb technológia nem oldja meg a hibákat. Azt is pontosan meg kell határozni, ki felel az adatokért, hogyan kerülnek tovább a rendszerben, és melyik szereplő feladata az eltérések javítása.

Egy alapos repertoárvizsgálatnak ezért nemcsak az adatbázisokat kell ellenőriznie. A teljes folyamatot át kell tekintenie attól kezdve, hogyan adminisztrálják és licencelik a jogokat, egészen addig, hogyan egyeztetik a felhasználási adatokat és alakítják azokat tényleges jogdíjkifizetéssé. Nagy katalógusok esetében ezt ráadásul rendszeresen meg kell ismételni, mert az adatok a mindennapi üzleti működés során is folyamatosan változnak.

A QwantumRights érvelésének súlyt ad alapítóinak háttere is. Baptiste korábban a CISAC főigazgatója, később elnöke volt, majd 2010 és 2020 között a kanadai SOCAN vezérigazgatójaként dolgozott. A QRS szakemberei több évtizedes tapasztalatot hoztak magukkal a szerzői jogi adminisztráció, az informatikai rendszerek és a nemzetközi zeneipari adatszabványok területéről.

A probléma a streaming korszakában különösen fontos, hiszen a feldolgozandó felhasználási adatok mennyisége hatalmasra nőtt. Egy rosszul kitöltött vagy nem megfelelően egyeztetett adatmező így végső soron pénzügyi problémává válhat. A QwantumRights üzenete ezért egyszerű: nem elég tudni, hogy egy dal után érkezik jogdíj – azt is rendszeresen ellenőrizni kell, hogy valóban minden felhasználás után, a megfelelő összeg és a megfelelő jogosulthoz érkezik-e.