A Sony Music kontra Cox-ügy a Legfelsőbb Bíróság előtt: új fejezet a digitális kalózkodás elleni harcban

A zenei kalózkodás elleni küzdelem történelmi ponthoz érkezett: a Legfelsőbb Bíróság elé került az a per, amelyben a Sony Music Entertainment, a Universal Music Group és a Warner Music Group pereli a Cox Communicationsinternetszolgáltatót. A kiadók célja, hogy a bíróság mondja ki: az internetszolgáltatók is felelősségre vonhatók lehetnek a hálózatukon elkövetett szerzői jogsértésekért.

A jogvita gyökere 2018-ig nyúlik vissza, amikor a kiadók azzal vádolták meg a Coxot, hogy nem reagált megfelelően több mint 10 000 dal jogsértő felhasználására figyelmeztető értesítésekre. A per egyik kulcskérdése a Digital Millennium Copyright Act (DMCA) „safe harbor” rendelkezése, amely akkor védi az internetszolgáltatót, ha bizonyíthatóan fellép az ismétlődő jogsértőkkel szemben. A zeneipar szerint a Cox ezt elmulasztotta, ezért elvesztette a DMCA által biztosított védelmet.

A Legfelsőbb Bíróság előtt most az a kérdés, hogy a Cox közreműködött-e a jogsértésekben. A kiadók állítása szerint az internetszolgáltató szándékosan figyelmen kívül hagyta a visszaeső jogsértőket, és nem szüntette meg a hozzáférésüket, ezzel közvetetten támogatva a kalózkodást. A Cox ezzel szemben hangsúlyozza, hogy feladata nem az internethasználók ellenőrzése, és a felhasználók tetteiért való felelősség „káoszt” okozna a közszolgáltatás, a magánszféra és a szólásszabadság terén. A cég szerint semmilyen formában nem ösztönözte vagy támogatta a jogsértő tevékenységeket, és egy kedvezőtlen döntés tömeges lekapcsolásokhoz vezethetne, ami akár háztartásokat, vállalkozásokat és oktatási intézményeket is érinthet.

A végső döntés 2026 júniusában várható, és jelentős hatással lehet arra, hogyan érvényesítik a szerzői jogokat a jövőben az online szolgáltatások világában. A bíróság ítélete akár teljesen új kereteket szabhat az internetszolgáltatók felelősségének és a digitális tartalomvédelem gyakorlatának.