Újabb jogi csata az AI-zene körül: a The MLC megtagadná a Suno és az Udio által kért streamingadatok átadását

Újabb jogi konfliktus bontakozott ki a mesterséges intelligenciával működő zenei platformok és a hagyományos zeneipar között, ezúttal a streamingadatokhoz való hozzáférés miatt. Az amerikai Mechanical Licensing Collective (The MLC) hivatalosan is kifogást emelt az Udio és a Suno adatszolgáltatási kérelmével szemben, amelynek értelmében a két AI-vállalat 2021-ig visszamenőleg szeretne hozzájutni a digitális zenei szolgáltatások kiadónkénti lejátszási statisztikáihoz. A szervezet szerint a kérés teljesítése aránytalanul nagy adminisztratív és pénzügyi terhet jelentene, ráadásul olyan információkra vonatkozik, amelyek elsődlegesen nem is az ő kezelésében keletkeznek.

A vita az amerikai nagykiadók által indított, mesterséges intelligenciával kapcsolatos szerzői jogi perekhez kapcsolódik, amelyekben a Suno és az Udio működésének jogszerűségét vizsgálják. A kiadók korábban azzal vádolták a két platformot, hogy engedély nélkül használtak fel szerzői joggal védett hangfelvételeket generatív modelljeik betanításához. A jogi helyzet időközben jelentősen átalakult: míg a Sony Music továbbra is perben áll az Udióval, az Universal Music Group és a Warner Music Group már megállapodásra jutott a vállalattal, a Warner pedig a Sunóval is rendezte a konfliktusát, és licencmegállapodást kötött vele. A fennmaradó eljárásokban ugyanakkor továbbra is fontos kérdés, hogy az AI-platformok milyen bizonyítékokat használhatnak fel saját álláspontjuk alátámasztására.

Öt évre visszamenőleg kérnek részletes streamingadatokat

Az Udio és a Suno jogi képviseletében eljáró Chris Campbell, a The Campbell Firm ügyvédje olyan adatokat szeretne megszerezni a The MLC-től, amelyek havi bontásban mutatják meg a különböző lemezkiadókhoz kapcsolódó zenei tartalmak lejátszási volumenét. Az adatigény 2021-ig nyúlik vissza, és a digitális streamingpiac jelentős részére kiterjedő statisztikákat érinthet. A két vállalat szerint ezek az információk nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megfelelően alátámaszthassák a folyamatban lévő szerzői jogi perekben előterjesztett védekezésüket.

A kért adatok elsősorban a tisztességes felhasználásra, vagyis a fair use elvére, valamint a szerzői joggal való állítólagos visszaélésre épülő jogi érvelés szempontjából lehetnek fontosak. Az AI-platformok a streamingpiac működéséről és a nagykiadók lejátszási részesedéséről szeretnének részletesebb képet kapni, amelyet a peres eljárásokban saját álláspontjuk alátámasztására használhatnának fel. Az adatok megszerzésére irányuló törekvés azonban nem korlátozódik a The MLC-re, mivel több digitális zenei szolgáltató, köztük az Apple is hasonló idézést kapott.

Az Apple már külön indítványban kérte a hozzá intézett adatszolgáltatási kötelezés elutasítását, miközben más streamingplatformok részéről is ellenállás mutatkozott. A vita így fokozatosan túlterjedt az AI-cégek és a lemezkiadók közvetlen konfliktusán, és olyan szervezeteket is érint, amelyek a digitális zenei piac működéséhez szükséges adatokat kezelik vagy továbbítják. A bíróságnak ezért nemcsak azt kell mérlegelnie, hogy a kért információk relevánsak-e az alapeljárásokban, hanem azt is, hogy kitől és milyen feltételekkel követelhető meg azok összegyűjtése.

A The MLC szerint az AI-cégek félreértik a szervezet szerepét

A The MLC védekezésének középpontjában az áll, hogy a két vállalat adatigénye alapvetően félreértelmezi a szervezet feladatait. A kollektíva az Egyesült Államokban a jogosultaknak járó mechanikai jogdíjak kezeléséért és felosztásáért felel a digitális zenei felhasználások meghatározott körében. Munkája elsősorban a zeneművekhez kapcsolódó szerzői jogokra terjed ki, nem pedig a hangfelvételek tulajdonjogára vagy a lemezkiadók teljesítményének kereskedelmi elemzésére.

Ez a különbség a jelenlegi jogvita szempontjából meghatározó. A The MLC szerint a zeneművekhez kapcsolódó jogdíjadminisztráció nem azonos a hangfelvételek kiadónkénti streamingteljesítményének nyilvántartásával, ezért a Suno és az Udio olyan információkat próbál megszerezni tőle, amelyek előállítása nem tartozik az alapvető feladatai közé. A szervezet hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatóktól kapott havi felhasználási jelentéseket dolgozza fel, vagyis nem saját mérési rendszerével állítja elő azokat az adatokat, amelyekre a két vállalat kíváncsi.

A kollektíva álláspontja szerint a kért információk jelentős része eleve rendelkezésre áll azoknál a digitális szolgáltatóknál, amelyek a havi jelentéseket elkészítik. Emiatt a The MLC úgy véli, hogy az AI-cégeknek közvetlenül a streamingplatformoktól kellene beszerezniük a szükséges statisztikákat, nem pedig egy olyan szervezetet kötelezniük azok összegyűjtésére, amely elsősorban jogdíjadminisztrációs feladatokat lát el.

Többhetes munkát és jelentős költségeket emlegetnek

A The MLC az idézés elleni beadványában részletesen kitér az adatszolgáltatás várható erőforrásigényére is. A szervezet becslése szerint a kért információk összegyűjtése, feldolgozása és megfelelő formátumban történő előkészítése körülbelül két-három hétnyi munkát igényelne az érintett alkalmazottaktól, akiknek munkavégzését óránként 150 és 315 dollár közötti költséggel számolják. A teljes ráfordítás így a feladatba bevont munkatársak számától és a tényleges munkaóráktól függően jelentős összegre emelkedhetne.

A szervezet szerint az adatigény azért is aránytalan, mert nem egyszerűen meglévő dokumentumok továbbításáról lenne szó. A több évre visszanyúló, havi bontású és kiadónként rendszerezett adatsorok előállítása külön feldolgozást, ellenőrzést és technikai előkészítést igényelhet. Mindezt egy olyan jogvitában kellene elvégeznie, amelynek a The MLC nem közvetlen felperese vagy alperese, hanem külső adatszolgáltatásra kötelezni kívánt szereplője.

A mostani ellenállás azért is figyelemre méltó, mert a korábbi egyeztetések során még felmerült, hogy az adatok technikai előkészítése megoldható lehet. A periratok szerint júliusban Benjamin Semel, a Pryor Cashman ügyvédi iroda képviselője egy előzetes, jelentős fenntartásokkal kezelt becslést osztott meg a védelemmel, amely körülbelül 5000 dolláros külső szolgáltatói költséggel számolt. Ehhez további felhőalapú tárolási díjak társulhattak volna, az Amazon Web Services infrastruktúráján havi 100 dollárt meghaladó terabájtonkénti költséggel.

A kezdeti technikai becslés azonban nem jelentett végleges kötelezettségvállalást az adatok átadására. A későbbi egyeztetések és a digitális szolgáltatók részéről tapasztalt ellenállás után a The MLC álláspontja szigorodott. A Pandora és az Apple Music kifogásai is szerepet kaptak abban a folyamatban, amelynek eredményeként a kollektíva végül hivatalos bírósági beadványban támadta meg az idézést.

Miért fontosak a streamingadatok a Suno és az Udio számára?

Az AI-platformok által kért statisztikák jelentősége a folyamatban lévő szerzői jogi eljárásokból érthető meg. A nagykiadók kereseteinek egyik központi állítása, hogy a generatív zenei modellek fejlesztése során engedély nélkül használtak fel védett hangfelvételeket. A Suno és az Udio ezzel szemben többféle jogi érvet alkalmaz, köztük a tisztességes felhasználás elvére épülő védekezést, amely bizonyos körülmények között engedély nélkül is lehetővé teheti szerzői joggal védett művek meghatározott felhasználását.

A fair use megítélése az amerikai jogban több tényezőtől függ, köztük a felhasználás céljától és jellegétől, a felhasznált mű természetétől, a felhasználás mértékétől, valamint annak a művek lehetséges piacára gyakorolt hatásától. A streamingadatok ezért a felek piaci érvelésében kaphatnak szerepet, bár önmagukban nem döntik el, hogy az AI-modellek betanítása jogszerűnek minősül-e. A bíróságoknak a konkrét felhasználási körülményeket és a vonatkozó jogi szempontokat együttesen kell mérlegelniük.

A szerzői joggal való visszaélésre hivatkozó védekezés további kérdéseket vet fel a jogosultak piaci magatartásával és jogaik érvényesítésének módjával kapcsolatban. Az Udio és a Suno álláspontja szerint a kiadónkénti lejátszási volumenek segíthetnek az ehhez kapcsolódó érvek alátámasztásában, a The MLC azonban vitatja, hogy emiatt neki kellene elvégeznie a kiterjedt adatfeldolgozást.

A kiadói megállapodások ellenére folytatódnak a jogviták

Az adatszolgáltatási konfliktus jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia és a zeneipar kapcsolata egyre összetettebbé válik. Az elmúlt időszakban több jelentős kiadó a kizárólagos jogi fellépés helyett már a licencmegállapodások és üzleti partnerségek felé is nyitott, miközben más szereplők továbbra is bírósági úton kívánják rendezni a vitás kérdéseket. Az Universal Music Group és a Warner Music Group Udióval kötött megállapodásai, valamint a Warner és a Suno közötti rendezés azt jelzik, hogy a generatív zenei technológia egyes felhasználási formái a hagyományos zeneipari szereplők számára is üzleti lehetőséget jelenthetnek.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a korábbi szerzői jogi konfliktusok minden érintett között lezárultak volna. A Sony Music és az Udio közötti per folytatódása, valamint a bizonyítékok megszerzésével kapcsolatos újabb indítványok arra utalnak, hogy az AI-zene jogi keretei továbbra is formálódnak. A mostani ügy ráadásul egy olyan gyakorlati problémára irányítja a figyelmet, amely a jövőben más technológiai perekben is előkerülhet: milyen mértékben kötelezhetők a vitában közvetlenül nem érintett szervezetek arra, hogy jelentős költséggel és munkaerő-ráfordítással állítsanak össze bizonyítékként felhasználható adatbázisokat.

A bíróság következő döntése ezért elsősorban az adatszolgáltatási kötelezettség határairól szól majd, nem pedig az AI-zene szerzői jogi megítélésének végleges rendezéséről. A bíró azt mérlegeli, hogy a The MLC-nek teljesítenie kell-e az Udio és a Suno kérését, vagy a két vállalatnak közvetlenül a digitális streamingplatformokhoz kell fordulnia a szükséges információkért. Az eredmény befolyásolhatja a folyamatban lévő perek bizonyítási lehetőségeit, miközben újabb példát szolgáltathat arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak a zenekészítés és a szerzői jogok, hanem a teljes digitális zeneipari infrastruktúra működése számára is új kérdéseket vet fel.