NSYNC koreográfusa perli a Sonyt a „Bye Bye Bye” tánc használatáért a Deadpool & Wolverineben

Sony Music ellen indított pert Darrin Henson, az NSYNC egykori koreográfusa, amiért a stúdió – állítása szerint – a „Bye Bye Bye” táncot a műsorként és licencként értékesítette a Deadpool & Wolverine című filmhez és további felhasználásokhoz. A panaszos a két évvel ezelőtti, Georgiai szövetségi bírósághoz benyújtott keresetében azt írja: 27 éve, amikor a dalhoz készült a koreográfia, őt „commissioned to create” formában kérték fel a munkára, és nem írt alá «work made for hire» megállapodást, így szerinte ő maradt a koreográfia egyedüli tulajdonosa. A kereset szerint a folyamatot az akkori menedzser, Johnny Wright indította telefonon keresztül. Henson ugyancsak azzal érvel, hogy soha nem ruházta át a tulajdonjogát harmadik félre, és a koreográfiát később saját táncoktató anyagaiban, köztük a Darrin’s Dance Grooves sorozatban hasznosította — ezek több mint hárommillió példányban keltek el. A történet 2024-ben forrósodott fel: Henson szerint a Sony Music „Henson tudta, beleegyezése és közreműködése nélkül” tulajdonosként lépett fel és licencelte a táncot (a dalt is) a Deadpool & Wolverinehez. A filmben látható jelenet virálissá vált — egy rövid YouTube-videó több mint 25 milliós megtekintést hozott —, emellett a tánc Fortnite-emoteként is megjelent, szintén Henson állítása szerint értesítés és engedély nélkül. Henson állítása szerint miután tudomást szerzett a felhasználásról, értesítette a Sonyt (SME) és a licencvevőket tulajdonjogáról. Tavaly a koreográfiát formálisan is bejegyeztette a Copyright Office-nél (PA2554184), és ez vezetett a tárgyalásokhoz a kiadóval: a felek állítólag 2025 decembere óta folyamatosan egyeztettek, és a Sony belső jóváhagyást keresett egy békés rendezéshez. Egy, a felek közti tolling-megállapodás azonban március 30-án lejárt, ezért Henson „minden jog fenntartásával” bírósági eljárást kezdeményez, hogy nyilatkoztatást kérjen a koreográfia tulajdonjogáról. A kereset konkrét igénye, hogy a bíróság állapítsa meg Henson kizárólagos tulajdonjogát a koreográfiára, és erősítse meg, hogy a Sony Musicnak nincs olyan érdekeltsége a táncban, amely jogosítaná a kiadót tulajdonjogi igények érvényesítésére. A Sony állítólag azzal érvelt, hogy a tánc nem szerzői jogi oltalom alá eső mű, habár a kiadó korábbi regisztrációkat és a koreográfiából származó nyereséget is említették. Utalásként: idén nem ez az első eset, amikor tánclépések jogi vitába keverednek a zeneiparban — tavaly Kelley Heyer perét, aki a „Apple Dance” engedély nélküli használatáért perelte a Robloxot, szeptemberben rendezék. A per további alakulása nyomon követendő, többek közt azért is, mert a döntés hatással lehet arra, hogyan kezelik a jogtulajdonosok és kiadók a koreográfiák jogait és azok digitális licencelését a jövőben.