Vissza a táncparkettre – a telefonmentes bulik forradalma

Az elmúlt évtizedben a telefonok gyökeresen megváltoztatták a tánczenei kultúrát. Ma már szinte minden klubban és fesztiválon láthatjuk, ahogy a közönség inkább a képernyőre szegezi a tekintetét, mintsem a zenét élvezné. A pillanatok, amelyek korábban a zene varázsáról szóltak, ma gyakran a közösségi média tartalomgyártásának kellékeivé váltak. De vajon közben nem veszítettünk el valamit abból, amiért eredetileg a klubokba jártunk?

A közösségi média térnyerése új korszakot hozott az elektronikus zenébe: a rövid videók, highlight pillanatok és megosztható élmények korszakát. Azonban ez a folyamat elvette a fókuszt az átéléstől, és a zenehallgatás helyett a rögzítés vált elsődlegessé.

A manchesteri DJ és producer Felix Nyajo szerint a közönség elvárásai is torzultak: „Az embereket folyamatosan zenei csúcspontokkal bombázzák, és azt hiszik, a tánczene mindig ilyen kell, hogy legyen.” Ez nemcsak a közönséget, hanem a DJ-ket is nyomás alá helyezi, akiknek egyre nehezebb valódi érzelmi ívet teremteni egy szett során.

Szerencsére egyre több klub próbál változtatni ezen a tendencián. Számos hely – köztük London legismertebb klubjai – már bevezette a telefonmentes politikát, hogy visszaadja a táncparkett szabadságát. Ezeken az eseményeken újra a zene kerül középpontba, és a közönség közösen éli át azokat a pillanatokat, amelyeket korábban a kamerák mögül figyelt volna.

A jövő talán valóban a telefonmentes bulikban rejlik – abban, hogy visszataláljunk a zene eredeti, közösségi élményéhez, és újra megtapasztaljuk azt a felszabadító energiát, amely a ’80-as és ’90-es évek klubkultúráját meghatározta.